Kérik a következőt?

„Ha Putyin továbbhalad Ukrajnában, és uralma alá hajtva a dél-ukrajnai területeket eljut Odesszáig, akkor szomorú események várhatók. Ha az orosz elnököt sikerül megállítani a Krím félszigeten, van esély a túlélésre” – mondta Oazu Nantoi, a legismertebb moldovai politológus. Az után nyilatkozott így, hogy a Moldovától 1992-ben elszakadt Dnyeszter Menti Köztársaság vezetői bejelentették, a Krímhez hasonlóan ők is népszavazást akarnak rendezni az Oroszországhoz csatlakozásról. A referendum eredménye borítékolható, a 300 ezer embernek otthont adó terület két évtizeddel ezelőtt orosz segítséggel vált el Moldovától, s most is orosz békefenntartók védelmezik. Az esetleges népszavazás a Románia és Ukrajna között fekvő Moldovában is destabilizálná a helyzetet, hiszen a kormány az EU-val társulási és szabadkereskedelmi egyezmény aláírására készül ugyan, de az országban Putyin és az orosz orientáció is nagy népszerűségnek örvend.

Az orosz szándékokra egyelőre következtetni is alig lehet. Miközben Putyin a múlt héten azt hangsúlyozta, nem áll szándékában újabb ukrajnai területeket elfoglalni, ugyanabban a beszédben a jelenleg még kijevi fennhatóság alatt lévő dél- és kelet-ukrajnai területekről is kijelentette, hogy azok a valóságban Oroszországhoz tartoznak, s csak az 1917-es forradalomban győztes bolsevikok ajándékozták az orosz többségű területeket Ukrajnának. Az is a február vége óta tartó beavatkozás folytatásának szándékát jelzi, hogy az orosz elnök megismételte: Moszkvának kötelessége megvédelmezni a szomszédos államban élő oroszok életét és biztonságát.

A tettek sem utalnak békevágyra, az orosz hadsereg február vége óta folytatja az ukrán határ közelében állomásozó csapatok létszámának növelését, s NATO-források szerint a térségben már hatalmas erő gyűlt össze. Philip Breedlove, az Európában állomásozó NATO-csapatok főparancsnoka úgy látja, az összevont haderővel akár Moldováig is el lehet jutni. „Az oroszok jelenleg inkább ellenfélként, mintsem partnerként viselkednek” – hangsúlyozta az amerikai tábornok.

Az viszont biztosra vehető, hogy Moszkva valamilyen formában – katonai vagy politikai eszközökkel – fenn akarja tartani ukrajnai befolyását, hiszen a 46 millió lakosú ország nélkül értelmét veszítené a Putyin által tervezett posztszovjet politikai és gazdasági szövetség, az Eurázsiai Unió létrehozása. Ha nem megy fegyverekkel, akkor elemzők szerint a Kreml igyekszik majd tartósítani a feszültséget Ukrajnában, s kivárja, amíg újra Moszkva-barát vezetők kerülnek hatalomra.

Moszkva valódi szándékaitól függetlenül úgy tűnik, hogy a békeidőben végrehajtott krími agresszió után világszerte újabb lendületet kaphatnak a szakadár mozgalmak. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint Oroszország azzal, hogy magához csatolta a szomszédjától elvett területet, kinyitotta Pandóra szelencéjét. „A krími akcióval Moszkva az európai békerendszer alapjait rengette meg” – magyarázta a német politikus. A határ másik oldalán az ukrán hadsereg készülődik, ám az orosz erők döntő fölényben vannak.

A Krím – és néhány kelet-, illetve dél-ukrajnai megye, valamint a Dnyeszter Menti Köztársaság – után már a Koszovó északi részén élő szerbek, valamint a boszniai Szerb Köztársaság vezetői is közölték, hogy népszavazást akarnak rendezni a szerb többség lakta térség hovatartozásáról. Az USA által 1867-ben 7,2 millió dollárért – mai árakon 120 millióért – Oroszországtól megvett Alaszkában már több mint 12 ezren írták alá az Alaszkát vissza Oroszországnak elnevezésű petíciót. Bár Washingtonnak esze ágában sincs visszaadni az ásványi anyagokban gazdag területet, ha összegyűlik százezer aláírás, a törvény értelmében a kezdeményezéssel az amerikai kormánynak is foglalkoznia kell. Az viszont már komédiába hajlik, hogy a Közel-Keleten a Gázai övezetben élő orosz ajkúak is referendumot szeretnének az Oroszországhoz csatlakozásról, s az egyik aláíró azt hangsúlyozta, biztos abban, hogy Moszkva korszerű fegyvereket szállít az övezetbe, sőt szerinte még atombomba átadásáról is szó lehet. Míg a kezdeményezők azt állítják, legalább ötvenezer orosz él a térségben, moszkvai források szerint legfeljebb félezer emberről lehet szó.

A kelet-ukrajnai Donyeckben a Nagy-Britanniához csatlakozásról akarnak népszavazást kiírni. A valószínűleg komolytalan szándékú kezdeményezők arra hivatkoznak, hogy a települést John Hughes walesi üzletember alapította, s ő vitte oda az első acélkohót is. „Több mint egy évszázadig azzal kábítottak minket, hogy Donyeck orosz, majd azzal, hogy ukrán. Követeljük az eredeti állapot visszaállítását” – olvasható az online petícióban. Vlagyimir Zsirinovszkij orosz ellenzéki politikus közben Ukrajna nyugati felét is felosztaná, s Lengyelország és Szlovákia mellett Magyarország is jól járna, amely Kárpátalját kapná vissza. Az érintett országok azonnal elutasították Zsirinovszkij javaslatát.

Az orosz terjeszkedési törekvések kordában tartása az egyik fő célja Barack Obama amerikai elnöknek, aki a hét elején kezdte meg négy országot érintő európai körútját. Amerikai források szerint az a célja, hogy az EU-t is rávegye a Moszkva elleni keményebb szankciókra. A sikerre kicsi az esély: az USA-nak Oroszország nem kiemelkedően fontos kereskedelmi partner, az unió tagállamait viszont súlyosan érintenék az esetleges orosz ellenszankciók. Azt mindenesetre sikerült elérne, hogy Oroszországot kiközösítették a legfejlettebb államokat tömörítő G8-as csoportból.

NÉMETH ANDRÁS