Lassan, de biztosan

Hetvenmilliárd dollárnyi tőke hagyja el Oroszországot az első negyedévben, hétmilliárddal több, mint 2013 egészében – jelentette be a napokban Andrej Klepacs, az orosz gazdasági miniszter helyettese. A megugrott tőkekivonás mögött egyértelműen Moszkva krími területi agressziója áll: mielőtt az orosz hadsereg jelzéseket nem viselő katonái, valamint a velük együttműködő helyi fegyveresek elfoglalták volna a hivatalosan Ukrajnához tartozó félszigetet, Alekszej Kudrin, Vlagyimir Putyin orosz államfő tanácsadója még ötvenmilliárd dollár távozásáról beszélt. Az orosz vállalatok részvényeinek tőzsdei árfolyama és a rubel értéke is megszenvedte a nyugati szankciókat, pedig azok egyelőre még enyhének is mondhatók (HVG, 2014. március 15.). Különösen a bankpapírok árfolyama zuhant, s történelmi mélységbe esett az orosz fizetőeszköz értéke. Emiatt viszont meglódul az infláció, ami elégedetlenség forrása lehet.

Borúlátó becslések szerint az idén összesen 130-140 milliárd dollárnyi tőke menekül el Oroszországból, ez visszavetheti a gazdaság növekedését, és gyengíti az egyébként sem izmos orosz bankrendszert. Ez még akkor is igaz, ha Moszkva 510 milliárd dolláros devizatartaléka bőven elégséges ahhoz, hogy pótolják a kiesést. A tőkemenekítés miatt a központi bank március közepén 5,5-ről 7 százalékra emelte az irányadó kamatot, ami viszont tovább csökkentheti a beruházási kedvet.

Elemzők arra számítanak, hogy a tavalyi 1,3 százalékos növekedés után az orosz GDP az idén 1,8 százalékot zuhan, s a bővülés 2015-re térhet vissza. Igaz, a visszaesésnek más okai is vannak: nem javul az ipar hatékonysága, és nem növekszik a hagyományos orosz exportcikkek iránti érdeklődés. A helyzetet tovább rontja, hogy Oroszország megítélésének romlásával nőnek a külföldi befektetők félelmei, és kevesebb pénzt visznek be a földrésznyi országba. Az orosz vállalatok viszont hagyományosan sok külföldi hitelt vesznek fel, s az újabb források kiszáradása, legalábbis beszűkülése ugyancsak visszavetné a gazdaságot.

A Nyugat és Moszkva közötti kapcsolatok megromlásának hosszabb távú következménye az lehet, hogy Európa még inkább felgyorsítja azon programjait, amelyek célja az orosz energiafüggőség mérséklése. „A Krím bekebelezése ébresztő Európa számára. Az energiafüggetlenségnek első számú politikai céllá kell változnia” – közölte újságírókkal David Cameron brit miniszterelnök. A megújuló energiaforrások mellett az amerikai palagáz jöhet új forrásként szóba. Barack Obama amerikai elnök múlt heti európai körútján beszélt is arról, hogy amint életbe lép az USA és az EU közötti, még tárgyalás alatt lévő szabadkereskedelmi egyezmény, könnyebbé válik a cseppfolyósított formában szállítandó palagáz exportját lehetővé tevő engedélyek kiadása.

Az orosz export háromnegyedét alkotó energia- és nyersanyageladás különösen fontos Moszkva számára: ha csak az olajbevételek esnének ki, máris a GDP tíz százalékára ugrana a költségvetés hiánya. Az esetleges átállás pedig lassan menne, mert Oroszországnak még nincsenek meghatározó jelentőségű, Kína vagy Japán felé tartó gáz-, illetve olajvezetékei.

Az is pluszteher az orosz gazdaságnak, hogy a jövőben Moszkvának kell dotálnia az eddig Kijev által támogatott Krímet. A félsziget korábban évente 800 millió dollárnyi segítséget kapott az ukrán államtól, s most jóval többre lesz szüksége kelet felől: a válság miatt az idei turistaszezon alighanem az utóbbi évtizedek legrosszabb eredményét hozza, és az oroszoknak ki kell építeniük a Krím gáz-, víz- és áramellátását megoldó infrastruktúrát is. A feladat igencsak sürgető, hiszen jelenleg szinte minden Ukrajna felől érkezik a félszigetre, s ha Kijev elzárná a vizet, azzal a krími fogyasztás 85 százalékának a forrása apadna ki. Moszkva neki is látott a fejlesztésnek. A Dmitrij Medvegyev vezette orosz kormány – Kijev tiltakozása közepette – kihelyezett ülést tartott Szimferopolban, a Krím fővárosában, ahol bejelentették: hétmilliárd dollárnyi gyorssegéllyel támogatják az orosz föderáció új tagját, négy hónapon belül az oroszországi szintre emelik a krími közalkalmazottak és rendőrök bérét, és külön, a Krímmel foglalkozó minisztériumot hoznak létre Oroszországban.

Az orosz városok idegenforgalma is megsínyli a krízist. Bár a Kreml rengeteg pénzt ölt abba, hogy a Szocsiban rendezett téli olimpia révén javítsa az ország nemzetközi megítélését, a katonai akció miatt tömegesen mondják le útjaikat az orosz nagyvárosokba, főként Szentpétervárra és Moszkvába készülő külföldiek.

Az oroszok közben sajátos logikával igyekeznek csökkenteni a veszteségeket. Medvegyev a napokban bejelentette, hogy Ukrajnának 11 milliárd dollárt vissza kell fizetnie, mert úgy kapott ezer köbméterenként százdolláros gázárkedvezményt Moszkvától, hogy még életbe sem lépett a díj megállapításának alapjául szolgáló egyezmény. Az oroszok ugyanis 2010-ben azért ajánlottak fel árcsökkentést Kijevnek, mert Ukrajna 2042-ig meghosszabbította az orosz fekete-tengeri flotta krími tartózkodását lehetővé tevő, eredetileg 2017-ig szóló kétoldalú szerződést. „A régi egyezmény még érvényben volt, addig nem járt volna az árkedvezmény. A Krím most Oroszországhoz került, s ezért a megállapodást Moszkvának fel kell mondania” – magyarázta az orosz álláspontot Medvegyev.

NÉMETH ANDRÁS