Ukrajna belpolitikai válsága akár lehetőségeket is rejthet a kárpátaljai magyarok számára. Míg a 150 ezresre apadt, meggyengült magyar közösségnek korábban „lövészárokharcban” kellett megvédelmeznie jogait az erős központi hatalommal szemben, helyi vélemények szerint most olyan mozgó háború alakult ki, ahol nőtt ugyan a súlyos vereség veszélye, de felcsillantak a győzelem esélyei is.
A legsúlyosabb fenyegetés, hogy a kelet-ukrajnai orosz–ukrán ellentétek nyílt fegyveres harcba torkollnak, s az összecsapások következményei – az esetleges tömeges behívások vagy a nemzeti közösségek közti kapcsolatok megromlása – miatt a magyarok menekülni kényszerülnek. „Valamilyen mozgósításféle most is zajlik. Szerencsére az ukrán állam nincs abban a helyzetben, hogy normális hadsereget működtessen, és ez érvényes az elvileg folyó mozgósításra is. Az emberek kapnak ugyan behívót, de leginkább csak adategyeztetésről van szó” – mondta a HVG-nek Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Szerinte a hónapok óta tartó belpolitikai harcok miatt gyakorlatilag Kárpátalján is megszűnőben van az ukrán állam. Tovább nő a korrupció, rosszabbul működnek az állami intézmények, és romlik a korábban sem híres adózási fegyelem.
A helyiek nem tapasztalják a nemzeti közösségek közötti kapcsolatok romlásának jeleit. A jobboldali radikális Pravij Szektor képviselői koszorúztak a magyarok március 15-ei ünnepségén, s egyetlen helyi nacionalista szervezet sem vállalta, hogy az ő emberei gyújtották volna fel újra az 1848-as megemlékezések előestéjén a vereckei magyar honfoglalási emlékművet. Kárpátalján sokan úgy vélik, a gyújtogatás mögött orosz provokátorok állnak, a helyszínre érkező magyar tévések orosz gyártmányú benzineskannát találtak az emlékmű tövében. Akik orosz érdekeket vélnek felfedezni az eset mögött, azt állítják, hogy az akció beleillik a moszkvai politikába: a rongálással egy időben szorgalmazta Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz parlament alelnöke, hogy az Ukrajnával szomszédos államok – köztük Magyarország – osszák fel egymás között Nyugat-Ukrajnát. Egyesek szerint az „orosz szál” erőltetése nem egyéb összeesküvéselmélet-gyártásnál. Aligha életszerű ugyanis, hogy egy orosz provokátor, átutazva egész Nyugat-Ukrajnán, az életét kockáztatva megpróbálja felgyújtani a videokamerákkal figyelt emlékművet.
