Megye, vigye

Megkezdték a krími forgatókönyv megismétlését az oroszok a kelet-ukrajnai Donyeckben, Luganszkban, Harkovban és Dnyepropetrovszkban. A jelentős részben orosz ajkúak lakta Donyeckben hétfőn előbb több száz tüntető elfoglalta a megyei kormányzati hivatalt, majd kikiáltották a Donyecki Népköztársaságot, és az új állam képviselőiként azonnal bejelentették: május 11-éig megrendezik a függetlenségi népszavazást, és felkérték Moszkvát, hogy küldjön békefenntartókat az Oroszországgal határos körzetbe. Hasonló akcióról érkeztek hírek Harkovból is, ahol a helyi adminisztráció épületét elfoglaló tüntetők ugyancsak önálló államnak minősítették a megyét, és kiírták a függetlenségi népszavazást. Luganszkban is a tüntetők kezére került több középület, s kifosztottak egy fegyverraktárt is.

 Moszkva egyelőre nem reagált, de az orosz parlament előrelátóan március elején elfogadta a Vlagyimir Putyin államfő által beterjesztett javaslatot, amely szerint az orosz hadsereget be lehet vetni Ukrajnában, ha meg kell védeni az ott élő oroszok biztonságát. Míg Donyeck ügyében még nincs válasz, a Gazprom négy nap alatt több mint 80 százalékkal emelte fel az Ukrajnának szánt gáz árát: 268 dollár helyett 485-öt kér ezer köbméterenként. Ez azt jelenti, hogy Európában Ukrajna veszi a legdrágábban az orosz gázt, 20-25 százalékkal többért, mint a kitermelőhelyektől jóval távolabb lévő Olaszország vagy Németország.

Donyecki középületet elfoglaló oroszpárti aktivisták

AFP / Alexander Khudoteply

Arszenyij Jacenjuk ukrán miniszterelnök közölte: Kijev nem fogadja el a közel ötszáz dolláros árat, és csak az eddig érvényes feltételekkel hajlandó gázt vásárolni. A felhasznált gázmennyiség felét Moszkvától beszerző – jelentős részben belföldi forrásokat használó – ukránok közben csökkenteni akarják a függést Oroszországtól: gyorsítják a nyugat-ukrajnai palagázlelőhelyek kiépítését, és arra számítanak, hogy megszerezhetik a Nyugat-Európának szánt orosz gáz egy részét.

Az orosz–ukrán árvita – különösen amiatt, hogy Ukrajna ismét dollármilliárdokkal tartozik szállítójának – újabb gázháborúval fenyeget. Nem kizárt, hogy a 2006-os és 2009-es vitához hasonlóan az orosz gázipari monopólium újra leállítja a szállításokat Ukrajnának, Kijev pedig megcsapolhatja a Közép- és Nyugat-Európának küldött mennyiséget. Kijev azt mondja, erre ezúttal nem kerülhet sor. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója Európát is figyelmeztette, amikor felszólította az orosz gáz vásárlóit, hogy mielőtt visszajuttatnák Ukrajnának az energiahordozót, vizsgálják meg, jogszerű-e a lépésük. Különösen abban az esetben, ha csak papíron fordítják meg az Ukrajnát el sem hagyó gázt – a vezetékeken egyszerre ugyanis nem lehet két irányba szállítani –, hiszen ebben az esetben megszegik a szállítóval kötött szerződéseket.

Moszkva egyelőre nem árulta el, mi lesz a következő lépése, és a kijevi elemzők is csak találgatnak. Abban teljes az egyetértés a politológusok között, hogy Putyin mindenáron az orosz érdekszférán belül akarja tartani 46 milliós, 17 százalékban oroszok lakta szomszédját. „Két forgatókönyv létezik, az egyik szerint Moszkva olyan konföderációt akar rákényszeríteni Ukrajnára, ahol az orosz ajkúak lakta megyék széleskörű autonómiát kapnak, s végül maguk dönthetnek a területi hovatartozásról. A keményebb fellépést kilátásba helyező terv szerint a kelet-ukrajnai oroszokat ért atrocitások miatt Moszkva betör Ukrajnába, és megvédelmezi a lakosságot” – mondta a HVG-nek Volodimir Feszenko, a kijevi Penta elemző intézet vezetője. A beavatkozásra akár már most is megvan az indok: Harkovban az ukrán hatóságok kedd reggel erőszakkal visszafoglalták a tüntetőktől a középületek egy részét. Feszenko szerint a gazdasági nyomás mellett a Kreml mindent elkövet, hogy tartósan destabilizálja Ukrajnát, s e terv részeként nem fogja elismerni a májusi ukrajnai elnökválasztás eredményét, illetve a vélhetően őszre kitűzendő parlamenti választás legitimitását.

A HVG kijevi értesülései szerint Jacenjukék arra számítanak, hogy Moszkva már csak részben akarja megismételni a krími forgatókönyvet, amivel a félsziget mára Oroszország részévé vált. Nagyobb esélyt látnak arra, hogy a Kreml támogatni fogja a függetlenségüket bejelentő keleti tartományokat, viszont nem azonnal fogadja be őket Oroszországba. Mindenesetre várhatóan megmarad a jelentős – legalább negyvenezres – orosz katonai jelenlét a két ország határán.

Az ukrán szélsőséges Pravij Szektor megalázott tagjai Karkovban.

AFP / Sergey Bobok

 Az sem kizárt, hogy a Kreml úgy próbálja fenntartani ukrajnai befolyását, hogy maga mellé állítja a májusi elnökválasztás egyik, győzelemre esélyes jelöltjét, mindkét fél számára elfogadható kompromisszumot ajánlva néhány nappal a megméretés előtt. Javasolhatja például azt, hogy a Krím a jövőben működjön orosz–ukrán közös irányítás alatt, a helyi tatárok pedig kapják meg a régen vágyott, ám az ukrán törvények által illegitimnek számító területi autonómiát. A jelöltek közötti versenyben jelenleg a csokoládékirályként ismert Pjotr Porosenko milliárdos vezet, a második helyen Julija Timosenko egykori kormányfő áll.

Moszkva érdekérvényesítő lehetőségeit jelentősen javítja, hogy az elnökválasztásra készülő, még mindig a Krím elvesztése miatt sokkolt ukrán hatalom nem ura a helyzetnek. Jól látszik ez a mostani vezetést hatalomra segítő forradalom helyszínén, a Majdanon is. Miközben a nap minden órájában kijeviek ezrei érkeznek, hogy virágot vigyenek az összecsapások idején megölt felkelők emlékhelyeire, a tér hangulatát inkább azok a különféle félkatonai szervezetekhez tartozó egyenruhások határozzák meg, amelyek továbbra sem hajlandók elköltözni a tavaly novemberben felvert sátortáborból. Nemcsak a jelenlegi hatalommal nyíltan szemben álló korábbi szövetséges, a Pravij Szektor van jelen a téren, hanem a Szamooborona nevű félkatonai szervezet is, amely esténként katonai sorakozókat tart tagjainak.

Míg a felkelés idején a kijeviek önként hordták a pénzt, az élelmet és a ruhát a térre, a városközpontban maradt egykori tüntetők most vagy száz urnában gyűjtenek cigarettára, élelemre, illetve az áldozatok családtagjainak megsegítésére. A leginkább háborús díszletre emlékeztető Majdan még mindig magán hordja a februári véres összecsapások során szerzett sebeket. A felszedett térköveket nem pótolták, állnak még az elüszkösödött barikádok, s nem kezdődött meg az egykor a tér büszkeségének számító, ám kiégett szakszervezeti központ helyreállítása sem.

A Jacenjuk miniszterelnök és Olekszandr Turcsinov ügyvezető államfő nevével fémjelzett új kormány a parlamentben sem képes az egység fenntartására: komoly, személyeskedésbe és verekedésbe fajuló viták robbantak ki a Vitalij Klicsko volt profi bokszvilágbajnok vezette Udar párt, illetve a Turcsinov-féle Batykivscsina (Haza) képviselői között.

NÉMETH ANDRÁS / KIJEV, DNYEPROPETROVSZK