Mintha indigóval írták volna az eseményeket Bukarestben: ahogy az internetadó kapcsán Orbán Viktor és a Fidesz nem hitt a közösségi hálók tömeget mozgató erejében, Victor Ponta és pártja sem gondolta, hogy az internet képes megváltoztatni az elnökválasztásnak az első forduló után borítékolhatónak tűnő végkimenetelét. Pedig ez történt. A román kormányfő 40,44 százalékkal megnyerte a november 2-ai első menetet, s mivel Klaus Iohannis eléggé messze, 30,37 százalékkal kullogott mögötte, a teljes közigazgatási apparátussal maga mögött Ponta biztosra vette végső győzelmét.
Csakhogy ő és Szociáldemokrata Pártja (PSD) nem számolt az első fordulóban szavazóhelyiségeken kívül rekedt európai román diaszpóra dühével. Az olaszországi, spanyolországi, angliai, franciaországi román nagykövetségeknél és konzulátusoknál nem volt elég, hogy akkor öt-hat órát kellett sorban állni, több tízezer román állampolgár orrára csapták a kapukat a 21 órai urnazárás után. Párizsban, Torinóban vagy a spanyolországi Castellón de la Planában a helyi rendőrség könnygázzal oszlatta fel a felbőszült tömeget.
Az is világossá vált, hogy a diaszpóra ellenszavazataitól rettegő szociáldemokraták szándékosan szűkítették a külföldi voksolási lehetőséget, ami végül visszaütött. Titus Corlatean külügyminiszter lemondott, Ponta pedig megígérte, hogy a második fordulóban mindenkinek lesz módja szavazni. Ám a sebtében kinevezett Teodor Melescanu külügyminiszter sem oldotta meg a kérdést, és kedden ő is lemondott. Az alapvető állampolgári jogaik sárba tiprása miatt a kint dolgozó román állampolgárok százezrével rakták fel a közösségi hálókra a megaláztatásukat bizonyító fotókat, filmeket, valamint hazatelefonálva feltüzelték az otthoniakat, hogy a második fordulóban nehogy Pontára voksoljanak.
A két forduló között egyébként viszonylagos csend honolt a román belpolitikában, Ponta fürdött a várható győzelem mámorában. A november 2-ai vesztesek közül a szélsőséges nacionalista Vadim Tudor, a harmadik helyen végzett Calin Popescu Tariceanu, valamint a populista Dan Diaconescu a híveit Ponta támogatására buzdította. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) viszont a magyarok lelkiismeretére bízta a választást. A jelöltek két televíziós vitáját is az agresszívnak mutatkozó Ponta nyerte a visszafogott, a csapdákba naivan besétáló, a román nyelvi fordulatokban botladozó Iohannisszal szemben. Igaz, az önbizalomtól duzzadó Ponta eltévesztette a román himnusz egyik sorát.
S miközben a legvérmesebb Iohannis-szurkolók sem gondolták, hogy a november 16-ai második fordulóban a jobboldal jelöltje nemcsak behozza a hátrányát, de tíz százalékot még rá is ver Pontára, a csoda végül megtörtént. Persze Iohannis protestszavazatoktól vezérelt győzelmére rásegített több országos hírtelevízió, amelyek már déltől kezdődően, egyenesben mutatták a követségek, konzulátusok előtt kígyózó sorokat, hergelve az otthoni rokonokat, ismerősöket, akik interneten buzdították egymást a Ponta elleni szavazásra. Nem véletlen, hogy az exit pollt készítők szerint a mérleg nyelve 18 órától kezdődően billent Iohannis javára, s Ponta olyan biztos PSD-fellegvárakban veszített, mint Iasi, Botosani, Tulcea, Prahova, Constanta megyék, de Bukarestet is elbukta.
A fő kérdés viszont az, mi következik most a román belpolitikában. Sokan remélték – még a PSD-ben is –, hogy Ponta november 17-én lemond a miniszterelnökségről és a párt vezetéséről, ám nem így történt. „Van kormányprogramunk, amelyet végre kell hajtani” – indokolta maradását. Egyelőre, érthetetlen módon, az RMDSZ is kitart Ponta mellett, marad a koalícióban. Holott például Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint fontolóra kellene venni a kilépést, mivel az erdélyi magyarság Iohannis mellett állt ki. De hasonlóan nyilatkozott név nélkül a HVG-nek néhány megyei RMDSZ-vezető is. Szerintük elérkezett az utolsó pillanat, hogy megszabaduljanak „a vörös PSD ballasztjától”. Tény viszont, hogy kormányválság, netalán előrehozott választás most gazdasági-társadalmi káoszba taszíthatná a tél küszöbén költségvetés nélkül álló Romániát, amelynek lakosságát kivéreztették az idei kampánycirkuszok.
Ponta együttműködést ajánlott Iohannisnak „az ország és a nép érdekében”, de az új elnök aligha akar hosszú távon összeállni a PSD-vel, várhatóan van vagy lesz kész forgatókönyve a jobboldali parlamenti többség és támogatottság megszerzésére. A kampányban őt támogató Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) november 16-án este megszűnt létezni, helyét a Demokrata–Liberális Párt (PDL) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyáron bejelentett fúziójából mostanra egybegyúrt PNL veszi át. Iohannis így formailag a PNL államfője.
A helyzetet bonyolítja, hogy az új elnök összeférhetetlenségi ügye – polgármesterként városi cégek vezetőségében is volt (HVG, 2014. június 7.) – nincs lezárva, a Legfelső Semmítőszék a napokban mondja ki a megfellebbezhetetlen ítéletet, s ha véletlenül elmeszelik, akkor elveszíti elnöki székét. Kérdés, hogy ebben a közhangulatban a bírák vállalnák-e az ilyen értelmű ítéletet, hisz vasárnap óta mindennaposak a PSD-ellenes tüntetések Bukarestben, illetve a nagyobb városokban.
A nagy talányok közé tartozik Traian Basescu még hivatalban lévő államfő viselkedése is. Biztosra vehető, hogy a tapasztalt manipulátornak vannak tartalék forgatókönyvei – Pontával kapcsolatban is –, hisz december 22-ei távozását követően a jobboldali Népmozgalmi Párt (PMP) elnökeként kakaskodna tovább a román belpolitikában. De még homályos, akar-e együttműködni a PNL-lel és Iohannisszal, vagy külön utat választ.
A Iohannisszal szembeni elvárások máris óriásiak, választók millióinak fogalmuk sincs arról, hogy a valójában rozoga politikai és parlamenti támogatottságú elnök nem „cáratyuska”, aki egyetlen tollvonással kiirtja a korrupciót, és németországi béreket vezet be. Brüsszelben és Washingtonban persze fellélegeztek, hogy Iohannisszal az élen Románia nem hajt végre keleti nyitást Moszkva és Peking felé fordulva. Igaz, ha a PSD-kormány marad, érdemes tartalékolni az örömből, Iohannisnak nincs ugyanis vétójoga, például a beruházások jóváhagyásában sem.
Talán az RMDSZ várja a legkevesebbet Iohannistól: Kelemen Hunor elnök attól tart, hogy a románok a kisebbségi államfő megválasztásával dicsekedve elássák a magyar ügyeket. A külvilágnak a párt azt kommunikálja, hogy ebben az országban nincsenek etnikai kérdések, problémák, hisz lám, milyen toleráns nép a román, hogy szász embert választott elnöknek.
IRHÁZI JÁNOS / ARAD
