Tízmillió dolláros banánhéjon csúszhat el Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) svájci elnöke, akit előbb negyedszer is újraválasztottak, majd lemondott a posztjáról, de hivatalában akar maradni az utódjáról döntő rendkívüli kongresszusig. Vannak, akik azt találgatják, hogy a legkorábban az idén decemberben rendezendő szavazásig valóban képes-e kitartani, mert sajtóértesülések szerint az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) éppen azt vizsgálja, tudott-e arról a pénzről, ami Dél-Afrikából, zürichi kerülővel az észak- és közép-amerikai, valamint karib-tengeri országokat tömörítő konföderáció (CONCACAF) elnökénél, a Trinidad és Tobagó-i Jack Warnernél landolt. A tízmillió dollárt a nyilvánosságra került dokumentumok alapján három részletben Jérome Valcke francia FIFA-főtitkár jóváhagyásával fizették ki, márpedig akik Blattert ismerik, kétlik, hogy a szervezetet autokrataként uraló elnök nem tudott volna ekkora átutalásról.
A vádemeléshez persze bizonyítani kellene, hogy Blatter tisztában volt azzal, hogy a tízmillió dollár valójában kenőpénz. Dél-Afrika azt állítja, hogy a pénz a karibi labdarúgás fejlesztését volt hivatott szolgálni, s nem tehetnek arról, ha az ártatlanságát váltig hangoztató, és valóságos leleplezés-cunamival fenyegetőző Warner azt a saját céljaira fordította. A londoni The Sunday Times vasárnapi lap – amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a FIFA korrupciós ügyeinek oknyomozó leleplezésében is jeleskedett – viszont azt állítja, Warner a szintén a 2010-es világbajnokság rendezésére pályázó Marokkótól is felvett egymillió dollárt, majd a 2004-es döntéskor mégis az őt ennek a tízszeresével lekenyerező Dél-Afrika mellé állt. A lap a botswanai Ismail Bhamjeere, a FIFA végrehajtó bizottságának volt tagjára hivatkozva még azt is megkockáztatja, hogy a szavazást valójában két szavazattal Marokkó nyerte, és csupán a voksok összeszámlálásakor, zárt ajtók mögött hozták ki Dél-Afrika győzelmét. A Sunday Times a titokban készült felvételeket öt éve átadta a FIFA-nak, amely a belső vizsgálat végén azt a két bizottsági tagját büntette meg, akik szóba álltak a magukat pénzes lobbistáknak kiadó újságírókkal.
Akiknek feltűnt, hogy Blatter sem a Kanadában múlt héten indult női világbajnoki tornán, sem a berlini Bajnokok Ligája döntőn nem jelent meg, úgy vélik, az elnök a jelenlegi helyzetben nem biztos, hogy olyan országba akar utazni, amely Svájcnál könnyebben kiadná őt az USA-nak. Senki sem tudja ugyanis, mit tartogat még tarsolyában az amerikai igazságügy-minisztérium, amely a múlt héten a FIFA zürichi elnökválasztó kongresszusára időzítve hozta nyilvánosságra a letartóztatásokat megalapozó vádiratot. Az ugyanis olyan, addig titokban tartott vallomásokon alapul, amelyeket két éve tett a vádalkut kötő amerikai Chuck Blazer, valamint legalább öt társa, köztük Warner két, amerikai bankokban pénzmosáson kapott fia (HVG, 2015. június 6.). Amennyiben Blatternek idő előtt távoznia kell az elnöki posztról, akkor ügyvezetői minőségben a szabályok szerint a rangidős alelnök lesz az utódja. Ő az eddig egy blokkban a svájcira szavazó, 54 FIFA-tag nemzeti labdarúgó-szövetséget tömörítő afrikai konföderáció első embere, a kameruni Issa Hayatou – akit a 2002-es újraválasztásakor fölényesen győzött le Blatter.
Az eddig nyilvánosságra került vagy kiszivárgott információk alapján a közelmúltban alig akad olyan vébérendezés, amelynek odaítélése körül ne bukkantak volna szabálytalanságra. Marokkó állítólag már az 1998-as rendezésért versengve kenőpénzt ígért az 1983 óta a FIFA végrehajtó bizottságában ülő – 2011-es lemondása előtt az egyik alelnöki posztot is betöltő – Warnernek, ám végül Franciaország lett a házigazda. Dél-Korea és Japán a szavazás előtt összefogva egyhangú döntéssel kapta meg 1996-ban az esélytelen harmadik pályázó, Mexikó előtt a 2002-es tornát, így korrupcióra csábító valódi verseny nem volt. Négy évvel később viszont Németország csupán egy szavazattal előzte meg az emiatt rendkívül csalódott Dél-Afrikát. A Die Zeit német napilap most azt írta, Gerhard Schröder akkori kancellár közvetlenül a voksolás előtt oldotta fel a Szaúd-Arábiával szembeni fegyverszállítási embargót, a Bayer vegyipari cég és a Volkswagen autógyár pedig Thaiföldön és Dél-Koreában ígért újabb befektetéseket – aligha véletlenül, ez azonban a nyári olimpiai és a labdarúgó-világbajnoki rendezésért lobbizás „természetes velejárójának” mondható.
Míg a tavalyi, brazíliai vébé körül az iszonyú pénzekért felhúzott, mára üresen tátongó stadionok és az építkezések során lezajlott pénzmozgások miatt inkább belpolitikai botrány tört ki, Oroszország és Katar elkezdheti félteni a 2018-as, illetve a 2022-es rendezési jogot. Domenico Scala, a FIFA könyvvizsgáló bizottságának elnöke ugyanis a svájci SonntagsZeitung vasárnapi lapnak adott interjújában úgy vélte, ha bizonyíték kerül elő korrupcióról, akkor a két országtól el lehet venni a házigazdaságot. Scala szerint egyelőre nincs bizonyíték, márpedig ő azok szűk körébe tartozik, akik ismerik a FIFA által felkért Michael Garcia volt New York-i kerületi államügyész tavaly elkészült jelentését a 2010-es szavazásról. A 350 oldalas dokumentumot Blatter nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni, helyette mindenki másnak be kell érnie azzal a 42 oldalas összefoglalóval, amit Hans-Joachim Eckert, a FIFA etikai bizottságának elnöke készített – őt a dühös Garcia a jelentésében szereplő tények és következtetések elferdítésével és megcsonkításával vádolta meg.
A Blatter vezette FIFA nem sajnálta a pénzt a kisebb botrányok elsimítására. Most derült ki például, hogy az Ír Labdarúgó-szövetség ötmillió euró hitelt kapott az új dublini stadion építésére, cserébe azért, hogy nem támadja meg jogi eszközökkel a 2010-es világbajnokság európai pótselejtezőjének visszavágóját, amelyen Írország ellenében Franciaország Thierry Henry látványos – a stadionban csak a svéd játékvezető és segítői által nem látott – kezezése nyomán szerzett gólnak köszönhetően jutott ki Dél-Afrikába. A FIFA később eltekintett a visszafizetéstől. Azt pedig Valcke főtitkár ismerte el, hogy az amerikai Fox és Telemundo tévétársaságok azért kapták meg már most, versenytárgyalás nélkül a 2026-os világbajnokság közvetítési jogát, mert a 2018-as és 2022-es tornáért még abban a hiszemben fizettek egymilliárd dollárt, hogy a katari vébét nyáron rendezik, nem pedig télen, amikor ütközik az észak-amerikai profi futball-liga (NFL) rájátszásával.
NAGY GÁBOR
