Két nap uniós csúcs után sem lettünk sokkal okosabbak azzal kapcsolatban, hogyan is zajlik majd a britek kiválása az Európai Unióból. A szerda délelőtti, már David Cameron brit miniszterelnök nélkül zajló egyeztetésen a tagországok saját maguknak is időt adtak - erről is beszélt a találkozó után Orbán Viktor miniszterelnök. Helyszíni beszámoló.
A magyar munkavállalók és diákok jogait nem lehet majd korlátozni a brit munkaerőpiacon, ha az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépése után is szeretne hozzáférni az uniós belső piac előnyeihez (például a vámmentes kereskedelemhez) - erősítette meg Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcsot követő sajtótájékoztatóján. A kormányfő elmondta: minderre az állam- és kormányfők mostani találkozóján elfogadott zárónyilatkozatban is garanciákat kaptak az országok, köztük hazánk is. Arra azonban egyelőre nincs garancia, hogy a britek kilépése valóban így történik - igaz, ez az országnak is az érdeke, annál is inkább, mivel a britek közül is több millióan élnek az EU valamely országában.
A kettős érdeket persze bármi felülírhatja a következő időszakban. Annál is inkább, mivel – mint a miniszterelnök is megjegyezte – egyelőre nincsen forgatókönyv a brit népszavazás után kialakult helyzet kezelésére. Egy dologban azért még meg tudtak egyezni: hogy a londoni kormánnyal a kilépés feltételeiről nem az Európai Bizottság, hanem a Tanács fog majd egyezkedni. A Tanács a tagállamokat – pontosabban azok kormányait – képviseli, ami azt is előrevetíti, hogy nagyobb hangsúlyt kapnak az egyéni érdekek. A hvg.hu kérdésére azt azonban még nem tudta megmondani Orbán Viktor, milyen vitás kérdéseket is kellene rendezni a tagállamok között, mielőtt kialakítják azt a közös álláspontot, amivel tárgyalóasztalhoz ülnek majd.
Ennek fényében az sem meglepő, hogy igazából már senki nem sietteti a briteket, hogy minél előbb nyújtsák be hivatalosan a kilépési kérelmüket. Menetrend nélkül azért mégsem mehettek haza, így egyelőre úgy néz ki, David Cameron utódlásáról szeptember 9-ig döntenek majd, egy héttel később pedig a soros EU-elnöknél, Pozsonyban fognak majd egyeztetni az EU-országok.
Addig remélhetően az Egyesült Királyságon belüli indulatok is elsimulhatnak – vagy legalább az kiderül, az unió egyben maradhat-e. A skótok bennmaradási szándékáról Nicola Sturgeon az EU-csúcs idején Brüsszelben is tárgyalt az EU legtöbb vezetőjével – igaz, Donald Tusk, a Tanács elnöke nem fogadta. Márpedig ha a Tanács fogja levezényelni a Brexitet, Sturgeonnak igazából vele kellene megtalálnia a közös hangot. Az országrészek uniós törekvései azonban tabunak számítanak az EU-ban, ha pedig a skótoknak engednének, az beláthatatlan precedenst jelentene olyan vitákban, mint amilyen például Spanyolország és Katalónia között zajlik.
Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Orbán Viktor is hűtötte a kedélyeket. Elmondta: a tagállami vezetők megvitatták, hogy a brit alkotmányos rend szerint van-e mód az országrészeknek megakadályozni a kilépést, úgy látták, nincsen. (David Cameron brit miniszterelnök egyébként előző este tényként közölte a kilépést, és Angela Merkel német kancellár is visszafordíthatatlan folyamatról beszélt.)
Ehhez képest a JPMorgan szakértői már a sokadik forgatókönyvet vázolják fel arra, hogyan is lenne lehetséges a skótok unióban maradása. Hírlevelükben azt fejtegették, hogy Edinburgh még a legkorábban 2019-re realizálható Brexit előtt dönthet függetlenségéről, egyúttal saját devizát is bevezethet. (Ez persze vélhetően nem lenne egyenlő az uniós tagság visszanyerésével/megtartásával, arról ugyanúgy csatlakozási tárgyalásokat kellene folytatnia az immár független országnak, mint annak idején a briteknek.)
| Magyarország egyedül maradt |
Szoros szövetségesét veszíti el Orbán Viktor David Cameron távozásával – erről a magyar miniszterelnök is sajnálkozva beszélt brüsszeli sajtótájékoztatóján. „Volt egy csomó ügy, amelyben az egyeztetések során szép lassan ketten maradtunk, de legalább ketten voltunk” - idézte fel Orbán. Emlékezetes ügy volt annak idején a jelenlegi bizottsági elnök megválasztása: Jean-Claude Juncker személyét egyedül London és Budapest utasította el. Igaz, Orbán szerint a mostani válsághelyzetben „olcsó és nem lovagias” dolog lenne újra támadni a bizottság vezetőit. Ami viszont Cameront illeti, úgy fogalmazott, egyelőre még nem tudja, kivel lehetne pótolni ezt a veszteséget. Azt azonban nem tartja kizártnak, hogy Magyarország gazdasági szempontból még profitálhat is a Brexittel. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban úgy kalkulált, 0,3-0,4 százalékkal foghatja vissza a britek távozása a magyar GDP-növekedést. A képlet azonban nem ilyen egyszerű a miniszterelnök szerint, aki már fel is kérte a magyar üzleti szféra szereplőit, hogy vizsgálják meg nem csak a Magyarországon több ezer cégben érdekelt brit befektetők megtartását, hanem azt is, hogy a Brexit hatására a szigetországból távozókat hogyan lehetne Magyarországra csábítani. Erről már Indiában is cikkeznek: a The Hindu című lap úgy értesült, Szijjártó Péter külügyminiszter jövő heti újdelhi tárgyalásain a Brexit után kialakult helyzet is szóba kerülhet. Magyarország alternatívát kínálna azoknak az indiai cégeknek is, amelyek a szigetországból való távozást fontolgatják - írta a lap. |
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
