Ajándéklink létrehozása

Orbán: nincs forgatókönyv az EU-ban a Brexitre

Két nap uniós csúcs után sem lettünk sokkal okosabbak azzal kapcsolatban, hogyan is zajlik majd a britek kiválása az Európai Unióból. A szerda délelőtti, már David Cameron brit miniszterelnök nélkül zajló egyeztetésen a tagországok saját maguknak is időt adtak - erről is beszélt a találkozó után Orbán Viktor miniszterelnök. Helyszíni beszámoló.

A magyar munkavállalók és diákok jogait nem lehet majd korlátozni a brit munkaerőpiacon, ha az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépése után is szeretne hozzáférni az uniós belső piac előnyeihez (például a vámmentes kereskedelemhez) - erősítette meg Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcsot követő sajtótájékoztatóján. A kormányfő elmondta: minderre az állam- és kormányfők mostani találkozóján elfogadott zárónyilatkozatban is garanciákat kaptak az országok, köztük hazánk is. Arra azonban egyelőre nincs garancia, hogy a britek kilépése valóban így történik - igaz, ez az országnak is az érdeke, annál is inkább, mivel a britek közül is több millióan élnek az EU valamely országában.

Orbán Viktor sajtótájékoztatója az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napján
Orbán Viktor sajtótájékoztatója az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napján
Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A kettős érdeket persze bármi felülírhatja a következő időszakban. Annál is inkább, mivel – mint a miniszterelnök is megjegyezte – egyelőre nincsen forgatókönyv a brit népszavazás után kialakult helyzet kezelésére. Egy dologban azért még meg tudtak egyezni: hogy a londoni kormánnyal a kilépés feltételeiről nem az Európai Bizottság, hanem a Tanács fog majd egyezkedni. A Tanács a tagállamokat – pontosabban azok kormányait – képviseli, ami azt is előrevetíti, hogy nagyobb hangsúlyt kapnak az egyéni érdekek. A hvg.hu kérdésére azt azonban még nem tudta megmondani Orbán Viktor, milyen vitás kérdéseket is kellene rendezni a tagállamok között, mielőtt kialakítják azt a közös álláspontot, amivel tárgyalóasztalhoz ülnek majd.

Ennek fényében az sem meglepő, hogy igazából már senki nem sietteti a briteket, hogy minél előbb nyújtsák be hivatalosan a kilépési kérelmüket. Menetrend nélkül azért mégsem mehettek haza, így egyelőre úgy néz ki, David Cameron utódlásáról szeptember 9-ig döntenek majd, egy héttel később pedig a soros EU-elnöknél, Pozsonyban fognak majd egyeztetni az EU-országok.

Addig remélhetően az Egyesült Királyságon belüli indulatok is elsimulhatnak – vagy legalább az kiderül, az unió egyben maradhat-e. A skótok bennmaradási szándékáról Nicola Sturgeon az EU-csúcs idején Brüsszelben is tárgyalt az EU legtöbb vezetőjével – igaz, Donald Tusk, a Tanács elnöke nem fogadta. Márpedig ha a Tanács fogja levezényelni a Brexitet, Sturgeonnak igazából vele kellene megtalálnia a közös hangot. Az országrészek uniós törekvései azonban tabunak számítanak az EU-ban, ha pedig a skótoknak engednének, az beláthatatlan precedenst jelentene olyan vitákban, mint amilyen például Spanyolország és Katalónia között zajlik.

Nicola Sturgeont ma Martin Schultz fogadta
Nicola Sturgeont ma Martin Schultz fogadta
AFP / Thierry Charlier

Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Orbán Viktor is hűtötte a kedélyeket. Elmondta: a tagállami vezetők megvitatták, hogy a brit alkotmányos rend szerint van-e mód az országrészeknek megakadályozni a kilépést, úgy látták, nincsen. (David Cameron brit miniszterelnök egyébként előző este tényként közölte a kilépést, és Angela Merkel német kancellár is visszafordíthatatlan folyamatról beszélt.)

Ehhez képest a JPMorgan szakértői már a sokadik forgatókönyvet vázolják fel arra, hogyan is lenne lehetséges a skótok unióban maradása. Hírlevelükben azt fejtegették, hogy Edinburgh még a legkorábban 2019-re realizálható Brexit előtt dönthet függetlenségéről, egyúttal saját devizát is bevezethet. (Ez persze vélhetően nem lenne egyenlő az uniós tagság visszanyerésével/megtartásával, arról ugyanúgy csatlakozási tárgyalásokat kellene folytatnia az immár független országnak, mint annak idején a briteknek.)

Magyarország egyedül maradt

Szoros szövetségesét veszíti el Orbán Viktor David Cameron távozásával – erről a magyar miniszterelnök is sajnálkozva beszélt brüsszeli sajtótájékoztatóján. „Volt egy csomó ügy, amelyben az egyeztetések során szép lassan ketten maradtunk, de legalább ketten voltunk” - idézte fel Orbán. Emlékezetes ügy volt annak idején a jelenlegi bizottsági elnök megválasztása: Jean-Claude Juncker személyét egyedül London és Budapest utasította el. Igaz, Orbán szerint a mostani válsághelyzetben „olcsó és nem lovagias” dolog lenne újra támadni a bizottság vezetőit.

  Ami viszont Cameront illeti, úgy fogalmazott, egyelőre még nem tudja, kivel lehetne pótolni ezt a veszteséget. Azt azonban nem tartja kizártnak, hogy Magyarország gazdasági szempontból még profitálhat is a Brexittel. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban úgy kalkulált, 0,3-0,4 százalékkal foghatja vissza a britek távozása a magyar GDP-növekedést. A képlet azonban nem ilyen egyszerű a miniszterelnök szerint, aki már fel is kérte a magyar üzleti szféra szereplőit, hogy vizsgálják meg nem csak a Magyarországon több ezer cégben érdekelt brit befektetők megtartását, hanem azt is, hogy a Brexit hatására a szigetországból távozókat hogyan lehetne Magyarországra csábítani.

Erről már Indiában is cikkeznek: a The Hindu című lap úgy értesült, Szijjártó Péter külügyminiszter jövő heti újdelhi tárgyalásain a Brexit után kialakult helyzet is szóba kerülhet. Magyarország alternatívát kínálna azoknak az indiai cégeknek is, amelyek a szigetországból való távozást fontolgatják - írta a lap.

Hozzászólások