Történelmet írhatott volna 2016-ban Hillary Clinton: a demokrata politikus lett volna az első nő, aki nem csak First Ladyként, hanem elnökként költözik a Fehér Házba. Csak hát a történelemnek erről elfelejtettek szólni. Hillary Clinton több szavazatot szerzett ugyan ellenfelénél, ám az amerikai elnökválasztást végül Donald Trump nyerte meg.

Hillary Clinton és férje, Bill Clinton az elnökválasztás másnapján.

MTI / EPA / Olivier Douliery, pool

Genderkutatók meg feministák valószínűleg sokat fognak még vitatkozni azon, Clinton bukásához mennyiben járult hozzá az, hogy rossz kampánystratégiát választott, és mennyiben az, hogy történetesen nő. Az mindenesetre a sors iróniája, hogy a feminizmusról egészen mást gondoló Trumpot egy nő, Kellyanne Conway segítette a győzelemhez – a háttérből.

Conway talán azt is megakadályozta volna, hogy Hillary Clinton órákra eltűnjön Trump győzelme után, mielőtt stábja és a világ előtt elismerte volna vereségét: ha valami, az a néhány óra egy életre tönkretette a kemény nő imázsát. Az utána elmondott búcsúbeszédében mindenesetre nem adta fel, hogy egyszer felbukkan ez a nő is. "Egy nap valaki majd áttöri az üvegplafont, hamarabb, mint ahogy azt gondolnánk" – fogalmazott.

Dilma Rousseff

Clintonhoz hasonlót csak egy másik, korábban kemény nőként ismert politikus, Dilma Rousseff brazil elnök bukott ebben az évben. A politikus, aki 2016 elején még valószínűleg arról álmodott, hogy nyáron Rióban ő köszönti az olimpia résztvevőit, mire a játékok augusztusban elkezdődtek, leginkább annak örülhetett, hogy nem egy börtönben nézi a megnyitót.

Dilma Rousseff a Nemzeti Kongresszus tárgyalásán 2016. augusztus 29-én.

AFP / Evaristo Sa

Rousseffet májusban függesztették fel hivatalából, és az olimpia után le is váltották. Vesztét egyrészt az okozta, hogy kiderült: kozmetikázta az államháztartás adatait, ugyanakkor elért hozzá a dél-amerikai országot megrázó Petrobras-botrány is. Idő kérdése volt persze, hiszen Rousseff megválasztása előtt igazgatótanácsi tagként működött az olajcégnél, amelyről kiderült: számtalan politikust fizetett le.

Pak Gun Hje

Valószínűleg meg kell válnia hivatalától Dél-Korea elnöknőjének is. Pak Gun Hje vesztét is egy korrupciós botrány okozta, ám a történet jóval kacifántosabb, mint Brazíliában. Kiderült, hogy az ázsiai ország vezetésébe rendszeresen beleszólt egy sátánista szekta vezetője, Csoj Szun Szi, a lánya által vezetett alapítványokba pedig csaknem 20 milliárd forintnak megfelelő vont pumpáltak át, a pénzt az országban működő nagyvállalatoktól kényszerítették ki. A botrány már túlmutat az elnök személyén: kettészakadt a mögötte álló párt is, így hívei már kisebbségbe kerültek a parlamentben.

Park Geun-Hye

AFP / Jung Yeon-Je

Theresa May

Egy politikai válság kövezte ki az utat Theresa May számára is. Az Egyesült Királyság kormányának élére csaknem három évtized után került újra nő, és szerepéből adódóan a Bloomberg mindjárt a világ legbefolyásosabb emberének nevezte őt. Ám May miniszterelnöki kinevezését – és munkásságát az azóta eltelt időszakban – aligha lehet a nagy elődéhez, Margaret Thatcheréhez hasonlítani.

Theresa May

AFP / Samuel Kubani

A korábbi belügyminiszter felbukását csak részben köszönhette annak, hogy elődje, David Cameron belebukott a saját maga által kezdeményezett, a britek EU-tagságáról szóló népszavazásba. A másik magyarázat az, hogy a kilépésről szóló tárgyalások csöppet sem hálás feladatára gyakorlatilag nem akadt más jelentkező. A brit politikai elit gyakorlatilag azóta sunyít, a Brexittel kapcsolatban is csak két kemény nő: egy fodrász és egy befektetési bankár valószerűtlen koalíciója mert érdemben fellépni. Eközben Maynek és kormánya többi tagjának is csak félresikerült nyilatkozatokra tellett a Brexittel kapcsolatban, azt máig nem nagyon tudni, hogyan is képzelik a szigetországot a kilépés után.

Beata Szydlo

May lengyel kollégája, Beata Szydlo sem mutatta különösebb jelét keménységének. A Jog és Igazságosság Párt (PiS) által delegált politikusnak leginkább azt sikerült bizonyítania a kinevezése óta eltelt egy évben: az Orbán-kormányhoz hasonló centralizáló, konzervatív vagy populista lépéseknek még akkor sem állja útját, ha az a nőket érinti. A kabinet legnagyobb vihart kiváltó tervezete (hivatalosan egy magzatvédő civilszervezeté), a most is szigorú abortusztörvény további szigorítása – gyakorlatilag teljes tilalom – sem rajta akadt el, inkább a népharag sodorta el az ősszel. Az is Szydlo határozottságát mutatja, hogy a törvénymódosítás elvetése után mindössze egy héttel Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezetője máris jelezte: nem tettek le arról, hogy a jövőben teljes abortusztilalmat vezessenek be Lengyelországban.

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök érkezik az EU csúcstalálkozójára.

AFP / John Thys

Angela Merkel

Gúzsba kötött kézzel vészelte át a 2016-os évet a világpolitika egyik legkeményebb szereplője, Angela Merkel is. A német kancellárnak csak látszólag volt nyugodtabb éve, mint 2015-ben a görög válság és a menekültáradat legdurvább időszakában. A szilveszteri kölni erőszakhullám és a karácsony előtti berlini merénylet között szinte az egész év a bevándorlók integrálásával kapcsolatos kérdésekről szólt Merkel számára – még a csendben béna kacsává változó EU-t sem kellett különösebben előrerángatnia –, ám az év végére az is kiderült: akármennyire is vitatott a politikája és esett a népszerűsége, a jövő évi választásokon is ő képviseli pártját kancellárjelöltként. Aztán mindenki döntse el, hogy azért, mert nincs nála erősebb politikus, vagy mert senki más nem vállalta ezt a munkát a CDU-ban.

Angela Merkel

AFP

Marine Le Pen

A jövő évi választásokon még egy nőre kell majd figyelni: Marine Le Penre, a francia Nemzeti Párt elnökére. A szélsőjobboldali politikusdinasztia jelenleg legaktívabb tagja könnyen az elnökválasztás második fordulójába juthat, végső győzelmére azonban kevesen fogadnak – éppen apja, Jean-Marie Le Pen volt az, aki ellen 2002-ben a francia politikai elit teljes szavazóbázisa fogott össze ugyancsak az államfőválasztás második fordulójában. Persze egy olyan év után, amelyikben a britek az uniós kilépésre, az amerikaiak meg Donald Trumpra szavaztak, bármi elképzelhető.

Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje és listavezetője, miután vesztett a francia regionális választások második fordulójában.

MTI / EPA / Olivier Hoslet