A floridai Tampában a szokásos lakossági fegyverbörzén még soha nem voltak annyian, mint a múlt hét végén. Mindössze tíz nappal az után, hogy az onnan 420 kilométerre lévő Parklandban, a Marjory Stoneman Douglas középiskolában a 19 éves Nikolas Cruz 17 diákkal végzett egy AR–15-ös gépkarabéllyal. Az USA-ban tragikus módon az idei Valentin-napihoz hasonló vérengzés éppúgy az élet részévé vált, mint a hétvégi fegyvervásár, ahol bolhapiacra emlékeztető módon cserélnek gazdát magánszemélyek között a lőfegyverek.
Az adásvétel úgy zajlik, mintha használt számítógép lenne a tárgya, hiszen a fennálló törvények szerint a vevő gyors háttérellenőrzésére csak akkor van szükség, ha az eladó szövetségi árusítási engedéllyel rendelkező hivatásos fegyverárus. Ez a legnagyobbra nyitott kiskapu az amerikai fegyvertartási szabályokon, de – mint a tragédiák sora bizonyítja – az sem sokkal bonyolultabb, ha valaki hivatalos boltban akar pisztolyhoz vagy gépkarabélyhoz jutni. Az sem véletlen, hogy a hétvégén Tampában tolongtak az emberek, mert a mészárlásoknak morbid hatásuk van: az amerikaiak elkezdenek még több fegyvert vásárolni, mert attól tartanak, hogy jön a szigorítás. És nem vehetik meg szabadon például az AR–15-öst, amellyel 2012-ben a connecticuti iskolában Adam Lanza kevesebb mint öt perc alatt több mint 150 lövést tudott leadni hat- és hétéves gyerekekre és a tanáraikra.
Annyiban igazuk van, hogy a függetlenségi háborúig, illetve az alkotmány 1791-es második kiegészítéséig visszavezetett, a vadnyugati pionírromantikával fűszerezett fegyvertartási szabadság korlátozására rendszerint valamilyen vérengzés után került sor. Az első, 1934-es törvény arra reagálva írta elő a puskák, karabélyok és automata gépfegyverek regisztrációját, hogy öt évvel korábban a Szent Bálint-napi mészárlás során Chicagóban az Al Capone vezette olasz bandatagok összecsaptak az írekkel. John F. Kennedy 1963-as, valamint öccse, Robert, illetve Martin Luther King 1968-as meggyilkolását követően megtiltották a lőfegyverek értékesítését postai úton, más szövetségi államba, valamint az eladásukat kiskorúaknak, büntetett előéletűeknek, drogfüggőknek és mentális betegséggel küzdőknek. Előírták azt is, hogy a fegyvergyártóknak és -árusítóknak szövetségi engedéllyel kell rendelkezniük, és az eladásaikról nyilvántartást vezetniük.
Az 1968-as törvényt 1986-ban annyiban enyhítették, hogy egyes lőfegyvereket újra lehetett postai úton, az egyes szövetségi államhatárokon túlra árusítani, de a jogszabály életbelépését követően gyártott automata gépfegyverek értékesítését megtiltották civileknek, ami az egekbe emelte a korábban készültek árát. A Ronald Reagan elleni 1981-es merénylet során megsérült James Brady fehér házi szóvivőről elnevezett 1993-as törvény rögzítette, hogy a fegyverüzletekben meg kell vizsgálni a vevők hátterét, amit az FBI-nál csörgő telefonvonalon lehet megtenni – aki nincs a tiltólistán, az a személyazonossága igazolása után általában szabadon vásárolhat. A szabály a magántranzakciókra nem vonatkozik, amibe az utóbbi időben a fegyvervásárokon kívül az interneten feladott magánhirdetések révén létrejött adásvételek is beletartoznak. Egy 1989-es kaliforniai és egy 1991-es texasi vérengzés nyomán fogadták el 1994-ben az AR–15-öshöz hasonló támadófegyverek hazai gyártására, árusítására és birtoklására kimondott tilalmat, ami a korábban megszerzett eszközökre nem vonatkozott.
A fegyvertartás szigorításáért tüntetők Floridában. Új hangok
AFP / Getty Images / Joe Raedle
Ez a tiltás csak tíz évre szólt, és 2004-ben nem újították meg, a piacot pedig elárasztották a félautomata gépkarabélyok. A menetrendszerűen bekövetkezett újabb mészárlások után már nem sikerült komolyabb szigorítást elfogadtatni. Még Barack Obamának sem, amikor Lanza vérengzése országos megdöbbenést keltett, pedig akkor a Fehér Ház mellett még a szenátus is demokrata kézen volt. Az 1871-ben eredetileg a felelős fegyvertartás elterjesztésének céljával alakult Fegyverbarátok Országos Szövetségének (NRA) hozzáállása ugyanis az 1970-es évek második felében fordulatot vett, és az amerikai alkotmány második kiegészítésére hivatkozva egyre agresszívebben képviselte azt az álláspontot, hogy minden amerikai annyi puskát, pisztolyt és gépkarabélyt birtokolhat, amennyit csak akar. Ezzel maga mellé állította a republikánusokat, és sarokba szorította azokat a demokratákat, akik fegyverbarát szövetségi államokat képviselnek a washingtoni kongresszusban.
A parklandi mészárlás nem a legtöbb áldozatot hozta, és iskolai vérengzésként sem a legsúlyosabb, mégis megváltoztatta a közhangulatot. A túlélő középiskolások ugyanis – a legismertebb képviselőjükké vált Emma González vezetésével – mozgalmat indítottak, amelynek érdekében kiválóan használják a közösségi portálok (Facebook, Twitter, Snapchat, Instagram) kínálta lehetőségeket. Gonzáleznek egy hét alatt több – csaknem egymillió – követője lett a Twitteren, mint az ötmillió taggal büszkélkedő NRA-nek. A felnőttek tehetetlenségét, illetve a fegyverlobbi kampánytámogatását elfogadó, majd a szigorításokat leszavazó politikusokat dühösen elítélő fiatalok – és az áldozatok szülei – egy floridai lakossági fórumon sarokba szorították az NRA szóvivőjét és Marco Rubio szenátort. A tizenévesek március 14-ére az iskolákban 17, azaz áldozatonként egyperces országos megemlékezést, 24-ére pedig Menet az életünkért néven washingtoni tüntetést hirdettek meg.
A fiatalok mozgalma – amit George és Amal Clooney 500 ezer dolláros felajánlása után mások is pénzzel támogatnak – még nem törte meg az NRA ellenállását, és nem sok esély mutatkozik lényegi szigorításra. Ám az NRA-tagoknak eddig kedvezményt nyújtó cégek sorra dezertálnak, és apró lépésekben hátrálnak a politikusok, váratlanul - nagy meghökkenést kiváltva a republikánus politikusok körében - Donald Trump elnök is felvetette a fegyvertartás szigorítását, igaz, a fegyverlobbi fő szervezetének vezetőivel találkozva mintha kifarolt volna ebből, a megbeszélést mindkét fél nagyszerűnek minősítette. Szó van ugyanakkor a vevők ellenőrzésének hatékonyabbá tételéről – amihez az FBI-adatbázis naprakész és következetes feltöltése kell –, a félautomata fegyverek vásárlásához a 18 helyett 21 éves minimális életkor előírásáról, valamint a félautomatákat kvázi sorozatlövővé átalakító kiegészítők betiltásáról. Ez azonban még a felszínt sem karcolja a 325 milliós USA-ban, ahol 310 millió lőfegyver lehet magánkézben.
