Húsz éve nem volt ilyen magas az átlagos részvételi arány a szavazáson

Több országban 60 százalék fölötti részvételi arányt is mértek.

  • hvg.hu
  • MTI
Húsz éve nem volt ilyen magas az átlagos részvételi arány a szavazáson

Átlagosan 50,95 százalékos volt a részvétel az európai parlamenti (EP-) választásokon, ami magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor - jelentették be vasárnap éjszaka Brüsszelben.

Ez volt az első alkalom, hogy az EP-képviselők közvetlen megválasztásának 1979-es bevezetése óta növekedett a részvétel az előző választáshoz képest. Az öt évvel ezelőtti választáson 42,61 százalékos volt a részvételi arány.

Az 1979-es 61,99 százalék süllyedt az évek folyamán fokozatosan 45 százalék alá. A legnagyobb visszaesés 1994 és 1999 között volt, a szám ekkor 56,67 százalékról 49,51 százalékra zuhant.

A mostani választáson 60 százalék fölötti részvételi arány Belgiumban, Luxemburgban, valamint Dániában, Máltán, Németországban, és Spanyolországban volt. Az első két országban azonban kötelező volt a részvétel, Belgiumban ráadásul szövetségi és tartományi parlamenti választást is tartottak. A legalacsonyabb - 30 százaléknál alacsonyabb - arányt Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban regisztrálták.

A magyar belpolitikát is meghatározó választásnak nevezte Orbán Viktor a vasárnapi szavazást, a Fidesz pedig ennek megfelelően fel is pörgette a kampánygépezetet a kampány utolsó óráira. Ellenzéki oldalon minden borult.

Ez a nagy különbség Putyin és Trump gondolkodása között

Ukrajna ügyében a következő csata Trump fejében játszódik le, ám ha Amerika enged az oroszoknak, az a legbiztosabb út a következő háborúhoz. Egy német elemzés szerint Kijev számára veszedelmes lenne egy közös csúcstalálkozó is Trumppal és Putyinnal, főleg, ha Budapesten tárgyalnának. Nemzetközi lapszemle.