Akárki akármit is gondol Ion Mihail Pacepáról, az elvitathatatlan, hogy 1987-ben megjelent könyvével, a Vörös horizontokkal az egykori Securitate-tábornok megváltoztatta hazája történelmét. Nem csak azzal, hogy részletesen leírta, hogyan működött a Ceausescu-rezsim, és annak rettegett titkosszolgálata, a Securitate, hanem azzal is, hogy amikor 1989 decemberében győzött a romániai forradalom, a „Conducator” és felesége, Elena Ceausescu rögtönzött perében a rögtönítélő katonai törvényszék képviselői részleteket olvastak fel a könyvből, és ezek az idézetek is hozzájárultak ahhoz, hogy Ceausecut és feleségét ott helyben ki is végezték. A szakértők szerint sok túlzást és ferdítést is tartalmazó könyv ugyanis szinte azonnal megjelent szamizdat formában Romániában, és annak tartalmát a Szabad Európa Rádió dokumentumsorozatából még az is megismerhette, aki egyébként félt kézbe fogni és rejtegetni a kötetet.

„Akárhogyan is nézünk a Vörös horizontokra, a könyv mindenképpen hozzájárult a romániai nagy hazugság leleplezéséhez. Miután szakított az általa sokáig kiszolgált diktátorral, a kommunizmus kibékíthetetlen ellenfele vált belőle” – értékelte Pacepa szerepét Vladimir Tismaneanu, a Marylandi Egyetem politológusa.

Önként, dalolva?

Pacepa 1951-ben csatlakozott a Securitátéhoz – ő azt állította, hogy kényszer hatására, ám ezt sokan kétségbe vonják – és végül 1978-ban szökött az USA-ba, ahol Jimmy Carter elnök azonnal politikai menedékjogot adott neki. A menekülésre egyébként Bonnban került sor: Pacepa, aki Ceausescu Helmut Schmidt német kancellárnak szánt üzenetével érkezett az NSZK-ba, besétált az USA nagykövetségére és közölte, nem kíván visszatérni hazájába. Így ő lett a legmagasabb rangú Kelet-Európából megpattant szökevény.

Egy pillanat alatt eltűnt a közéletből – meg nem erősített források szerint többször is lakóhelyet és nevet váltott, mert a román titkosszolgálat nem egyszer a nyomára akadt – s az USA-ban töltött éveit azzal töltötte, hogy miután megírta a Ceausescu-rezsimről szóló könyvét, hasonló művekben leplezte le a többi volt szocialista ország, köztük a Szovjetunió titkosszolgálatainak a működését. 

A románok még a Magyarországon is megforduló híres terroristát, Carlost, a Sakált is felbérelték Pacepa megölésére, a venezuelai férfi állítólag egymillió dollárt kapott volna, ha az USA-ban végez a szökött hírszerzővezérrel. Carlos nem találta meg Pacepát, ezért cserébe robbantást hajtott végre a Szabad Európa Rádió müncheni központjánál.

Szökése után több román kém is lebukott, Pacepa részben azzal indokolta az átállását, hogy megparancsolták neki, gyilkoltassa meg a Szabad Európa rádió román szolgálatának vezetőit és munkatársait. A magát elkötelezett katolikusnak nevező és a külföldi hírszerzést, valamint az ipari kémkedést irányító Pacepa egyébként végig azt állította, egyetlen ember vére sem tapad a kezéhez.

Elena Ceausescu és Nicolae Ceaucescu

AFP

Visszafogottan az USA-ban

A hazájában vegyész végzettséget szerzett Pacepa amerikai életéről keveset lehet tudni, csak annyi ismert, hogy miután szökése miatt véget ért első, romániai házassága, az USA-ban is családot alapított. Amerikai források szerint a román „szakember” jó ideig segítette a CIA-t a keleti blokk országaiban végrehajtott akciók megtervezésében és kivitelezésében is.

Most második felesége számolt be az extábornok haláláról, s a hírt Pacepa szerzőtársa és ügyvédje, az amerikai Ronald Rychlak tette közzé. Elmondása szerint az idős egykori Securitate-vezért kórházban ápolták, s felesége egy nappal halála előtt beszélt vele utoljára, amikor állapota hirtelen rosszabbra fordult.

Míg Pacepát Ceausescu emberei üldözték, a diktátor halála után valamelyest megváltozott a hazai megítélése. 1999-ben a Legfelső bíróság például hatályon kívül helyezte a szökevényre kimondott halálos ítéletet és elrendelte tábornoki rangjának visszaállítását. A hatóságok azonban nem siettek a bírósági döntés végrehajtásával, csak öt évvel később, 2004-ben hagyták jóvá a bírák határozatát.

A román Münchausen?

Bár Pacepa könyveinek valóban nagy volt a hatásuk, sokan túlzónak és néha hazugnak tartják azokat. Ahogy Bányai Péter erdélyi politikai elemző is, aki 2004-ben ezt írta Pacepa könyvéről. „Pár oldal után nyilvánvalóvá vált, sokszor túloz, máskor egyszerűen fabulál. Elképzelhetetlennek tartottam, hogy tíz-tizenöt év múlva amúgy értelmesnek tűnő, állítólag demokratikus érzelmű emberek komolyan vegyék”. Azt sem hitte el neki, hogy valóban meggondolta volna magát és őszintén szakított volna múltjával. „27 éven át mocskos munkát végzett, soha semmi jelét nem adta a személyes megbánásnak. Árulása nem erkölcsi okokból történt, szimpla üzlet volt. Sokat reklámozott lelépése harmadrangú esemény. Szó sincs arról, hogy olyan titkok birtokában lett volna, amelyek siettették a Ceausescu-rendszer vagy a kommunista birodalom összeomlását. Igaz, leleplezte a nyugaton tevékenykedő román kémhálózatot, és ezzel valóban kellemetlenséget okozott, kisebb csapást mért Ceausescura” – írta az elemző, aki szerint Pacepa 1987-ben szinte csak olyan dolgokat írt meg híressé vált könyvében, amelyek ekkor már ismert tények voltak.