szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A 27 tagállam közül csak Magyarország nem értett egyet azzal az üzenettel: most az a legfontosabb, hogy elhallgassanak a fegyverek. „Ki tudja, miért” – mondta Heiko Maas.

Az Európai Unió „nagyon egységes” az izraeli-palesztin konfliktus elmélyülésének megítélése ügyében – nyilatkozott a német diplomácia vezetője szerdán. Heiko Maas a ZDF német országos közszolgálati televíziónak azt mondta, hogy a keddi rendkívüli külügyminiszteri tanácskozáson a 27 tagország közül 26 egyetértett abban: „az a legfontosabb most, hogy elhallgassanak a fegyverek, és ne legyen több halálos áldozat”.

Csupán Magyarország látta ezt másként, ki tudja, miért”

– tette hozzá a német külügyminiszter.

Fontos, hogy az EU állást foglaljon az ügyben – jelentette ki Maas, rámutatva: az EU ugyanazt képviseli, mint mások, köztük az amerikai elnök. „Valójában mindenki” igyekszik rávenni mindkét felet, hogy legyen először tűzszünet, majd fegyvernyugvás. Azután ki kell dolgozni egy tervet az izraeli–palesztin párbeszéd és a békefolyamat újraindítására. A feleknek „ismét közvetlenül kell beszélniük egymással, és megállapodásokra kell jutniuk, amelyek egyszer és mindenkorra lezárják konfliktusukat”, különben bármely provokáció az erőszak fellángolásához vezethet.

Ahogy kedden az EUrológus megírta, Magyarország blokkolta azt a közös uniós állásfoglalást, amelyben az Európai Unió a konfliktus békés rendezésére szólított volna fel. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Josep Borrell főképviselő azt mondta:

Őszintén szólva nem tudom megérteni, hogy egy ország hogyan nem tud egyetérteni ezzel az állásfoglalással.

De emlékeztettem kollégáimat arra, hogy a külügyminiszterek tanácsa felelős a közös kül- és biztonságpolitika kialakításáért. És ez nem valamiféle szeszély, hanem az EU-szerződésekből származó megbízás, amely szerint minden tagállam lojálisan hozzájárul a közös politikához.”

Később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az AFP-nek adott interjúban adott magyarázatot a magyar vétóra. Úgy fogalmazott: általános problémája van az Izraellel kapcsolatos európai nyilatkozatokkal, mert azok szerinte általában egyoldalúak, és a bennük foglaltak nem segítenek, különösen nem most, amikor különösen nagy a feszültség a felek között.

A izraeli–palesztin konfliktus új szakasza május 10-én kezdődött, és a Gázai övezetet uraló Hamász dzsihadista palesztin szervezet rakétatámadásaiból és az izraeli hadsereg ellencsapásaiból áll. A Hamász több mint kétezer rakétát lőtt ki, Izrael harci repülőgépekkel és tüzérséggel több száz célpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él. A gázai egészségügyi hatóságok szerint eddig 212 palesztin vesztette életét, köztük 61 gyerek. Izraeli oldalon nyolc felnőtt és két gyermek halt meg.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Paragi Beáta hvg360

Konfliktus, polgárháború vagy anarchia? Az izraeli-palesztin viszony háttere

Az izraeliek és a palesztinok mostani összecsapása a korábban tapasztaltakhoz képest példátlanul gyorsan eszkalálódott, összemosódnak a racionalitás és az irracionalitás határai. Politikai megoldás nem látszik, egyelőre marad a még helyi mércével mérve is brutálisnak tekinthető erőszak.