Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A Visegrad Insight közép-európai agytröszt eljátszott azzal a kérdéssel, hogy mi lesz akkor, ha Oroszország tényleg megtámadja Ukrajnát. Az erről írt tanulmánykötetben kilenc kelet-közép-európai ország lehetséges reakcióit veszik végig, köztük Magyarországét is. A magyar válaszról szóló részt Rácz András Oroszország-szakértő jegyezte.
A tanulmány első részében Rácz felvázolja a jelenlegi magyar külpolitika sarokköveként is értelmezhető keleti nyitás koncepcióját, az ennek következményeként kialakult szoros gazdasági köteléket Oroszországgal, illetve ír arról is, hogy ennek megfelelően amikor Magyarországnak választania kell Ukrajna és Oroszország között, akkor hajlamos az utóbbi pártjára állni, kivéve akkor, ha egy EU, vagy NATO szintű ügyről van szó, mivel olyankor nem megy szembe a szövetségeseivel.
A magyar-ukrán viszony egyik legfontosabb ügyeként Rácz az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét jelöli meg, mely kérdés ugyan 1989 óta foglalkoztatja a magyar külpolitikát, viszont igazán konfrontatív álláspontot csak 2018 óta vállalt fel ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor Rácz arra is rámutat, hogy ezen politikának jól látható, komoly korlátai vannak, hiszen Budapest nem feszítheti a végtelenségig a húrt Kijevvel szemben anélkül, hogy ne keveredne konfliktusba az uniós és a NATO szövetségeseivel, ezt az árat pedig a magyar kormány nem szeretné megfizetni.
Rácz András Oroszország-szakértő: Nincs kizárva, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát
Most először érzem az orosz fegyveres fellépés lehetőségét, de ez nem lenne új háború, az összecsapás már nyolc éve tart, ami most jöhet, az az eszkaláció - mondja Rácz András, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Szerinte az orosz számítás az, hogy Ukrajna erősebbé válik, egyre modernebb és jobb nyugati fegyvereket kap, így egyelőre olcsóbb lehet egy támadás, mint egy-két év múlva.
Egy orosz támadás esetén a háború közvetlen következményeivel kellene szembenéznie a kárpátaljai magyar kisebbségnek. Sok magyar szolgál hivatásos, vagy szerződéses katonaként az ukrán fegyveres erőkben, különösen a Munkácson állomásozó 128. hegyi támadódandár keretében. Egy háború esetén ez az alakulat is tűzbe kerülne és veszteségeket szenvedne. Emellett, ha Ukrajnának egy újabb mozgósítási hullámot kellene elindítania, az egészen biztosan érintené a kárpátaljai magyarságot is. Van esélye a sorozást elkerülni vágyók határon való átszivárgásának is, bár valószínűbb, hogy ezek az emberek inkább a lengyel határnál fognak majd próbálkozni. Több ezres menekülttömeggel is számolnia kell a magyar kormánynak és ezek nem mindegyike lesz kárpátaljai magyar, nagy valószínűséggel azokról a területekről is érkeznek majd menedékkérők, ahonnan a jelenleg Magyarországon dolgozó ukránok származnak. Miután kitört a háború, ezek az emberek aligha fognak hazatérni, sőt megpróbálják majd áthozni a családjaikat a határon.
Komolyan érintené Magyarországot az ukrajnai gázvezetékek elzáródása is. Mert ugyan az ország 2021 óta közvetlenül Ukrajnától nem vásárol földgázt, azonban az ausztriai Baumgarten-vezetékbe – amelyen keresztül az ország nyugatról importál földgázt – Szlovákián át jelentős mennyiségű ukrán gáz csatlakozik, melynek kiesése érzékeny veszteséget jelentene Magyarországnak is.
A fentebb vázolt súlyos következmények ellenére kizárható, hogy Magyarország fegyveres segítséget nyújtana Ukrajnának. Katonai szintű segítségnyújtásban a magyar kormány maximum addig lesz hajlandó elmenni, hogy befogadja a sebesült ukrán katonákat és kórházi kezelésben részesíti őket. Ezt a segítséget egyébként Budapest 2015 óta megadja Kijevnek. Ha az EU új szankciókat vezetne be az oroszok ellen, a magyarok ugyan kritizálni fogják azokat, de nem emelnek vétót ellenük. Különösen akkor nem, amikor éppen folyamatban van Brüsszel és Budapest között a jogállamiság-vita, melyre igen kedvezőtlenül hatna egy Oroszország elleni szankciókra adott magyar vétó.
Ha a viszonyok romlásnak indulnak Ukrajnában, az vélhetően megváltoztatja azt a január végi magyar álláspontot is, miszerint a magyar fegyveres erők önmagukban is elegendők a helyzet kezelésére és valószínű, hogy a kormány átgondolja az újabb NATO csapatok befogadásáról meghozott korábbi döntését.
