Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Eddig körülbelül kétszáz csapást mértek egészségügyi létesítményekre az ukrajnai háborúban – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti igazgatója szombaton Kijevben. Mike Ryan elmondta: az értesüléseket továbbítják az illetékeseknek, hogy tisztázzák, háborús bűncselekményekről van-e szó.
A vészhelyzeti igazgató sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a háborús felek kötelesek kerülni az egészségügyi létesítmények elleni támadásokat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta: az orosz erők közel négyszáz egészségügyi létesítményt pusztítottak el vagy rongáltak meg Ukrajnában a háború február 24-i kezdete óta. Oroszország eddig következetesen tagadta a háborús bűncselekményekre vonatkozó vádakat, és jelezte: nem támad civil célpontokat.
Mike Ryan a WHO főigazgatójával, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusszal (képünkön) együtt utazott előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe. A főigazgató hangsúlyozta: a WHO az ukránok oldalán áll. Egyúttal felszólította Oroszországot, hogy vessen véget a háborúnak.
Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter szombaton azt mondta: tíz orvos meghalt és további negyven megsebesült a harcokban. „Több mint negyven kórház romba dőlt, és nem lehet őket újjáépíteni. Körülbelül ötszáz kórház megrongálódott, és használhatatlanná vált” – idézte az Ukrinform hírügynökség a minisztert.
A háború újabb hadszíntere is lehet Oroszország két NATO-tagállam közötti területe
