A háború újabb hadszíntere is lehet Oroszország két NATO-tagállam közötti területe

6 perc

2022.05.07. 15:00

Az orosz–ukrán háború eszkalálódásával a megszokottnál nagyobb veszélyt jelenthet a Lengyelország és Litvánia közé beékelődött Kalinyingrád, amely – mielőtt Sztálin katonai övezetté nyilvánította – különös helyet foglalt el a német nemzeti tudat kialakulásában. Ma a baltiak, a lengyelek, sőt a NATO-hoz csatlakozni készülő Svédország és Finnország szempontjából is kulcsfontosságú terület.

Áll egy ház Kalinyingrád központjában, a várost egykor uraló vár szomszédságában. Azt követően, hogy az 1960-as években a második világháború alatt megrongálódott várat lerombolták, elkezdték felépíteni a brutalista stílusú épületet, hogy szimbolizálja a szovjet hatalmat. A ma, 30 évvel a Szovjetunió bukása után is Szovjetek Házának nevezett, 21 emeletes, kinézete alapján „földbe ásott robotnak” titulált monstrumot azonban nem fejezték be, senki sem költözött be, és egyetlen intézmény sem vette birtokba. Bár néhány éve lebontásra ítélték, továbbra is a rendszer mementójaként áll ott, csakúgy, mint az 1945-ben a Szovjetunióhoz került 15 ezer négyzetkilométernyi terület, amely akkor is ugyanilyen üresen várta, hogy megteljen élettel.

Kalinyingrád városa (és a megye) 1946-ban az abban az évben elhunyt, magas rangra emelkedett szovjet forradalmárról, Mihail Ivanovics Kalinyinról kapta a nevét. Az 1990-es években Oroszországban szinte mindenhol lecserélték azoknak a városoknak a nevét, amelyeket szovjet politikusokról neveztek el, Kalinyingrád, a korábbi német nevén Königsberg viszont megtartotta azt. Akárcsak a kalinyingrádi területen lévő Tilsit városa, amelyet ma is Szovjetszknek neveznek. Mindebből kitűnik, hogy a terület elvesztette identitását, nincs hova visszanyúlnia a szovjet idők előttre.