Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Áll egy ház Kalinyingrád központjában, a várost egykor uraló vár szomszédságában. Azt követően, hogy az 1960-as években a második világháború alatt megrongálódott várat lerombolták, elkezdték felépíteni a brutalista stílusú épületet, hogy szimbolizálja a szovjet hatalmat. A ma, 30 évvel a Szovjetunió bukása után is Szovjetek Házának nevezett, 21 emeletes, kinézete alapján „földbe ásott robotnak” titulált monstrumot azonban nem fejezték be, senki sem költözött be, és egyetlen intézmény sem vette birtokba. Bár néhány éve lebontásra ítélték, továbbra is a rendszer mementójaként áll ott, csakúgy, mint az 1945-ben a Szovjetunióhoz került 15 ezer négyzetkilométernyi terület, amely akkor is ugyanilyen üresen várta, hogy megteljen élettel.
Kalinyingrád városa (és a megye) 1946-ban az abban az évben elhunyt, magas rangra emelkedett szovjet forradalmárról, Mihail Ivanovics Kalinyinról kapta a nevét. Az 1990-es években Oroszországban szinte mindenhol lecserélték azoknak a városoknak a nevét, amelyeket szovjet politikusokról neveztek el, Kalinyingrád, a korábbi német nevén Königsberg viszont megtartotta azt. Akárcsak a kalinyingrádi területen lévő Tilsit városa, amelyet ma is Szovjetszknek neveznek. Mindebből kitűnik, hogy a terület elvesztette identitását, nincs hova visszanyúlnia a szovjet idők előttre.
