Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak a háború befejezéséhez – szorgalmazta Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon.
A The Washington Post című amerikai lap keddi beszámolója szerint Kissinger azzal érvelt, hogy az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak nem szabadna Oroszország szégyenteljes vereségére törekedniük Ukrajnában, mert ez súlyosbíthatja Európa hosszú távú stabilitását.
Kissinger hangsúlyozta, hogy a nyugati országoknak tudatában kell lenniük, hogy Oroszország mennyire fontos Európának, s nem szabad, hogy "a pillanat hevében elragadtassák magukat". A volt külügyminiszter emellett arra bátorította a Nyugatot, hogy bírja rá Ukrajnát tárgyalásokra a status quo ante, vagyis a háborút megelőző állapot helyreállítása alapján.
A tárgyalásoknak az elkövetkező két hónapban kell megindulniuk, mielőtt olyan zűrzavar és feszültség keletkezne, amellyel már nehéz lenne megbirkózni. Ideális esetben a választóvonalnak a status quo ante helyzethez való visszatérésnek kell lennie
– mondta a 98 éves politikus Davosban. "A háború ezen a ponton túli folytatása már nem Ukrajna szabadságáról, hanem egy új háborúról szólna, amely már Oroszország ellen folyna" – tette hozzá.
A The Washington Post szerint a Kissinger által hivatkozott status quo ante annak az állapotnak a helyreállítását jelentené, amelyben Oroszország ellenőrizte a Krím félszigetet és informálisan fennhatóságot gyakorolt a kelet-ukrajnai donyecki és luhanszki szakadár területek felett.
Kissinger, aki az államok gyakorlati céljait erkölcsi és elvi megfontolások előtérébe helyező reálpolitikai megközelítés híve, arra szólítitta fel az európai vezetőket, hogy ne veszítsék szem elől Oroszország helyét Európában, amivel azt kockáztatnák, hogy Moszkva tartós szövetséget köt Kínával.
"Remélem az ukránok a hősiességükhöz fogható bölcsességről tesznek majd tanúbizonyságot" – mondta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyebek között a béketárgyalások feltételéül szabta az orosz hadművelet február 24-i megindulása előtti határok helyreállítását.
Heves harcok Limannál, Moszkva a Nyugat helyett Kína felé fordul - percről percre a háborúról
A térség katonai kormányzója szerint több város is tüzérségi tűz, vagy légitámadás alatt áll, Szergej Lavrov szerint, ha a Nyugat felajánlaná az együttműködés valamilyen formáját, akkor majd az oroszok eldöntik, hogy kérnek-e egyáltalán belőle. Kövesse percről-percre tudósításunkat az orosz-ukrán háború 90. napjáról.
