Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Insider beszámolója szerint a felvételek szeptember 3-án hajnalban készültek, a Dnyeper folyó ukrán kézen lévő oldaláról. A hírportál szakértőket is felkért arra, hogy elemezzék a képsorokat. Ők azt mondták, annyi állapítható meg, hogy a sorozatvetők valóban nagyon közel vannak a reaktorokhoz, de azt nem lehet száz százalékos biztonsággal megerősíteni, hogy a tüzelésre használt fegyverek valóban az erőmű területén állnak.
Az Insider – hasonlóan az ukrán hírforrásokhoz – korábban többször írt arról, hogy az oroszok erők folyamatosan lövik azokat a távvezetékeket, amelyek összekötik az atomerőművet az ukrán elektromos hálózattal. A cél az, hogy megszakítsák a kapcsolatot Ukrajna és az orosz kézen lévő erőmű között, s az áramot inkább az orosz hálózat felé küldjék. Az oroszok tevékenysége egyáltalán nem veszélytelen, ha tartósan áram nélkül maradnak a működő reaktorok, akkor leolvadhat a reaktormag, s ez súlyos balesetet okozna. Jelenleg is az erőmű területén vannak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség emberei, ők egyelőre nem nyilatkoztak az állítólagos tüzérségi akció ügyében.
Az erőmű körül zajló harcok komoly kockázatairól ezekben a cikkekben írtunk:
Miért nem ismétlődhet meg a csernobili tragédia a zaporizzsjai erőművel?
Az ukrán hatóságok által közzétett animáció szerint Magyarországot is jócskán elérte volna a radioaktív felhő, ha pont augusztus 15-én sérül meg a zaporizzsjai erőmű. Mekkora a veszély valójában? Min múlik, hogy merre terjed a szennyezés? Mi a különbség a csernobili és a zaporizzsjai erőmű között? Erről kérdeztük Pázmándi Tamást, az Energiatudományi Kutatóközpont Sugárvédelmi Laboratóriumának vezetőjét.
Egy zaporizzsjai atombaleset lehetséges hatásai - modellszámítások a hvg360-on
Pázmándi Tamás, az Energiatudományi Kutatóközpont Sugárvédelmi Laboratóriumának vezetője modellezte a hvg360-nak, hogy milyen következményekkel járna, ha megsérülne a zaporizzsjai erőmű. Pázmándi a folyamatosan rendelkezésre álló meteorológiai előrejelzésekből dolgozott, több időpontot is vizsgálva. Magyarországra nagyon kis eséllyel jutna el szennyezés, de mindez azon múlik, hogy az milyen magasra kerül fel a légkörbe, és milyen a légmozgás.
