Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Ukrajnában háborút folytató orosz erők azt az illúziót keltik, hogy elhagyják Herszont, de valójában új katonai egységeket hoznak oda, és védekezésre készülnek a megszállt megye központjában – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott, hétfőn megjelent interjújában.
A katonai hírszerzés főnöke elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz közvéleményt tesztelik, miként reagálna Herszon feladására. Kifejtette, hogy elsősorban készpénzt, valamint számítógépes szervereket visznek ki onnan, illetve evakuálják saját hatóságaikat és a sebesült katonákat. „Vagyis azt az illúziót keltik, hogy minden eltűnt. Ezzel párhuzamosan viszont, éppen ellenkezőleg, új katonai egységeket visznek oda, és a város utcáit készítik fel a védekezésre” – fejtette ki Budanov.
A hírszerzési vezető úgy vélte, hogy abban az esetben, ha az orosz csapatok felrobbantanák a Herszon megyei kahovkai gátat, azzal csak rövid időre – nagyjából két hétre – lassítanák le az ukrán erők ellentámadását. A Krím félsziget és a zaporizzsjai atomerőmű viszont vízellátás nélkül maradna. „A gát részben alá van aknázva, ez igaz” – erősítette meg Budanov, de hozzátette, hogy ez viszont még nem elegendő a gát teljes megsemmisítéséhez. Szerinte az oroszok a gát felrobbantásával többet veszítenek, mint amennyit nyernek. „Ugyanis ha a gátat teljesen megsemmisítik, (...) akkor a herszoni régióban a Dnyeper (Dnyipro) bal partját is teljesen elárasztják” – jegyezte meg.
A hírszerzési főnök kijelentette: biztos abban, hogy Oroszország nem tudja teljesen megfosztani az ukránokat a villanyáramtól és a fűtéstől. Szavai szerint „minden, amit Oroszország most tesz, terrorcselekmény”, fő célja a pánik, a félelem és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság elhintése. „A pánik és a félelem a terror fő fegyverei. Ezért az oroszok megpróbálnak komoly károkat okozni az ukrán energiaszektorban, és leállítani az ukrajnai áramexportot, hogy ezzel is gazdasági csapást mérjenek ránk” – magyarázta Budanov. Szerinte az oroszok nem érik el a céljukat, az ukrán szakemberek a megrongált infrastrukturális létesítményeket megjavítják, egyelőre „semmi kritikus” nem történt.
„A korábbi időszakban az oroszok főleg katonai célpontokra mértek csapásokat, kisebb számú civil célpontra. Most pedig egyáltalán nem a katonai célpontokat támadják, hanem csak a civileket. Ez ismét megerősíti azt az állításomat, hogy Oroszország terrorista állam, és terrorista módszereket alkalmaz céljainak elérése érdekében” – szögezte le Budanov.
Hétfőn az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy eddig több mint 90 települést vettek vissza Herszon megyében az orosz ellenőrzés alól, a visszahódított területen legalább 12 ezren élnek.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig a Twitteren arról tájékoztatott, hogy telefonon beszélt Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőjével. „Hivatalosan felkértem a NAÜ-t, hogy haladéktalanul küldjön szakértőket azokra az ukrajnai polgári helyszínekre, amelyeket az Oroszországi Föderáció hamisan piszkos bomba kifejlesztésének helyszíneként ír le. Grossi egyetértett velem. Oroszországgal ellentétben Ukrajnának nincs mit titkolnia” – hangsúlyozta a miniszter.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által október 21-23. között végzett felmérés eredménye szerint az ukránok 86 százaléka úgy gondolja, hogy a fegyveres harcot folytatni kell, még akkor is, ha Oroszország nem hagyja abba az ukrán városok lövetését, és nem szabad áttérni a tárgyalásokra Moszkvával. A válaszadóknak mindössze 10 százaléka szerint kell tárgyalásokba bocsátkozni Oroszországgal az ágyúzások mielőbbi befejezése érdekében, még akkor is, ha engedményeket kell tenni Moszkvának.
