Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az ukrán parlament új törvényt fogadott el kedden a nemzeti kisebbségekről, hatályon kívül helyezve a korábbit – számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökség Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő tájékoztatása alapján.
A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényjavaslatot 324 képviselő támogatta. Az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. A törvény elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásáról.
Az előterjesztés rögzíti a „nemzeti kisebbségek (közösségek)" fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőinek jogait és azok érvényesítését szolgáló állami politika sajátosságait, valamint a központi végrehajtó szerv hatásköreit a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelme terén.
A törvény ötödik cikkelye garantálja Ukrajna állampolgárainak az alkotmányban meghatározott társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi jogokat, illetve szabadságjogokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen etnikai származásúak, nemzeti kisebbségekhez tartoznak, vagy sem – emelte ki az Interfax-Ukrajina.
A hírügynökség tájékoztatása szerint a törvény alapján a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt megilleti az önazonossághoz, az egyesülési és békés gyülekezési szabadsághoz, a nézet-, a meggyőződés-, a gondolat-, a beszéd-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz való jog, valamint részt vehet a politikai, gazdasági és társadalmi életben. Joga van a nemzetiségi nyelvhasználatra, az oktatásban is, valamint a közösség kulturális identitásának megőrzésére.
A magyar kormány korábban éppen azért blokkolta minden lehetséges eszközzel Ukrajna közeledését az EU-hoz, illetve a NATO-hoz (korábban magyar vétó miatt nem tárgyalhattak hivatalosan a szövetség védelmi, illetve külügyminiszterei sem Ukrajna képviselőivel), mert álláspontjuk szerint Kijev a 2018-as oktatási törvény nyelvi cikkelyével, valamint a 2019-ben elfogadott nyelvtörvénnyel az ország kisebbségeinek, köztük a kárpátaljai magyarságnak a jogait csorbította. Az új kisebbségi törvénnyel azonban változás állt be a helyzetben, amire Budapestnek is reagálnia kell.
Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Hidat ért támadás Melitopolban, nehéz a donyecki harctéri helyzet - háborús hírek
Zelenszkij szerint Putyin halálával véget érne a háború; Peszkov kizártnak tartja, hogy ebben az évben kivonuljanak Ukrajnából. Folyamatosan frissülő tudósításban számolunk be a háború fejleményeiről. „Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok február óta tartanak, az orosz erők több ezer civil életének vetettek véget.
