Szerdán munkacsoportok üléseznek a NATO európai főhadiszállásán, amelyeken áttekintik, hogyan lehet Ukrajnának további támogatást adni a halálos és a nem halálos eszközök formájában, illetve kiképzések szervezésével. Fontos, hogy a háborúban a NATO hadviselő félként nem vesz részt és ezt a pozíciót meg is akarják tartani. A választóvonal az – mint ahogy arra egy NATO-s diplomata felhívta a figyelmünket –, hogy a szövetség fegyvereket nem ad Ukrajnának, ezt a tagállamok külön-külön tehetik meg és jórészt meg is teszik.

Mivel Magyarország már öt éve nem járul hozzá ahhoz, hogy magas szintű NATO–Ukrajna találkozót tartsanak (a magyar kisebbség nyelvhasználatát sújtó ukrán törvények miatt), az a köztes megoldás született, hogy egy informális vacsorán tárgyalnak Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel. Ennek a formának az a sajátossága, hogy a főtitkár nem mond sajtónyilvános bevezetőt, nem lesz sajtótájékoztató és döntések sem születnek.

A hivatalos, plenáris ülésnek két fontos témája lesz, a NATO védelmi és elrettentési berendezkedése, illetve a szövetség különböző műveletei, például Koszovóban és Irakban.

A sokak által elfogadott megközelítés szerint a háború új eszkalációját jelentette a részleges orosz mobilizáció, amely a harctéren még nem érezteti a hatását, illetve a népszavazások és az ennek során bekövetkezett, de a nemzetközi közösség által el nem ismert, oroszok által megszállt területek annektálása. Ugyanakkor azt lehet látni, hogy az ukránok sikeres ellentámadást vezetnek, orosz ellensikerek nélkül.

Az elmúlt napokban felerősödött az az orosz retorika, amely nukleáris fegyverek bevetésével fenyeget. Forrásunk szerint ebben a helyzetben minden szónak jelentősége van, és a NATO természetesen komolyan veszi a moszkvai üzeneteket. Arra azonban nincsenek ismert forgatókönyvek, hogy mi történne akkor, ha Oroszország beváltaná a fenyegetést. A hivatalos válasz úgy hangzik, hogy a válasz arányos lenne – jelentsen ez bármit is. Azonban az üzenet egyértelmű Moszkva felé, amit NATO-berkekben így fogalmaznak meg:

Nem hagyományos fegyverek használata a konfliktusban visszavonhatatlanul megváltoztatná a konfliktus kimenetelét.

Ezt a Kremlben is értik – tette hozzá egy diplomata, kiemelve, hogy politikai mérlegelés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy stratégiai vagy taktikai fegyverek bevetéséről van szó.

Pénteken a bukaresti kilencek és az amerikai védelmi miniszter is találkoznak, az esemény zárásaként pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter fél órás négyszemközti találkozón vesz részt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. Értesüléseink szerint a magyar fél ezen hivatalosan is bejelenti, hogy Magyarország jövőre teljesíti az eredetileg 2024-re kitűzött – és minden tagállamtól elvárt – célt és a költségvetéséből a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítja.