„Nem tudom, hány napig tart ez az eljárás, de abban biztos vagyok, hogy engem sok-sok évi börtönbüntetésre fognak ítélni” – nyilatkozta a volt elnökjelölt.
Megkezdődött kedden Minszkben távollétében a Szvjatlana Cihanouszkaja (képünkön) volt belarusz elnökjelölt ellen indított bírósági eljárás – jelentette a BelTa állami hírügynökség. A Litvániába menekült politikust a többi között hazaárulással és az alkotmányos rend megdöntésére irányuló összeesküvéssel vádolják.
Szvjatlana Cihanouszkaja mellett további négy, ugyancsak külföldre menekült ellenzéki politikus – Cihanouszkaja korábbi kampánymenedzsere, Marija Moroz, illetve az ellenzéki koordinációs tanács három elnökségi tagja, Olha Kovalkova, Paval Latuska és Szjarhej Dilevszki – ügyét is tárgyalják a kedden kezdődött perben.
Cihanouszkaja hétfőn az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban bohózatnak és Aljakszandr Lukasenka személyes bosszújának nevezte az ellene indított bűnvádi eljárást. Elmondta, nem sikerült kapcsolatba lépnie a védelmére hivatalból kirendelt ügyvéddel, nincs tudomása arról, hogy ez az ügyvéd miként fog eljárni a nevében. „Nem tudom, hány napig tart ez az eljárás, de abban biztos vagyok, hogy engem sok-sok évi börtönbüntetésre fognak ítélni” – jelentette ki Cihanouszkaja.
Férje, a korábban szintén a Lukasenkával szemben elnökjelöltként induló Szjarhej Cihanouszki 2020 óta börtönben van, 2021 decemberében 18 éves szabadságvesztésre ítélték tömeges zavargások szervezése, gyűlöletkeltés, a közrend megzavarása címén. A belarusz hatóságok éppen hétfőn jelentették be, hogy újabb eljárást indítottak ellene a börtönszabályzat megsértése miatt. Ennek alapján börtönbüntetését akár két évvel is meghosszabbíthatják.
A 2020-as belarusz elnökválasztáson az ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és jelöltjük, Szvjatlana Cihanouszkaja legyőzte az országot csaknem három évtizede uraló Lukasenkát. Cihanouszkaja a választást követően az ellenzék több vezető tagjával együtt külföldön keresett menedéket, miközben a hatóságok több mint 35 ezer embert őrizetbe vettek, köztük számos ellenzékit. A Vjaszna helyi jogvédő szervezet szerint jelenleg több mint 1400 politikai fogoly ül belarusz börtönökben.
Január elején kezdődött meg Minszkben Alesz Bjaljacki bebörtönzött ellenzéki vezető, a 2022-es Nobel-békedíj egyik díjazottjának és társainak pere. Bjaljackit a 2020-as tömegtüntetések után tartóztatták le, akár 12 éves börtönbüntetést is kiszabhatnak rá. Néhány nappal később szintén zárt eljárásban kezdte tárgyalni a minszki városi bíróság a TUT.by belarusz független médium munkatársainak perét. A belarusz főügyészség a TUT.by vezérigazgatója, a főszerkesztő és a cég több alkalmazottja ellen indított büntetőeljárást. Legutóbb pedig hétfőn kezdődött meg a belarusz rezsim ellenségének tekintett Andrzej Poczobut belarusz lengyel kisebbségi vezető pere Hrodna városában. A vád alapján akár 12 éves szabadságvesztés is kiszabható rá amiatt, hogy nemzetközi szankciók kivetését szorgalmazta az ország ellen.
Két héten belüli döntést ígért, de két nap után lecsapott három iráni nukleáris létesítményre Donald Trump azzal a bombával, amellyel csak az USA rendelkezik. Azt találgatják, első és második elnöksége eddigi legnagyobb kockázatvállalását előre kiszámított módon, furfangosan tette, vagy kiszámíthatatlan szeszélyből.
Lehetséges forgatókönyvek.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
