3000 felett a földrengés halálos áldozatainak száma, hétnapos gyászt rendeltek el Törökországban

A legfrissebb információk szerint már legalább 3000 ember vesztette életét a hétfő hajnali, majd kora délutáni erős törökországi és szíriai földrengésekben. A két ország közös határa térségében, Törökország déli részén 12 órán belül kipattant 7,8-as és 7,6-os két nagyobb földrengés, és a több mint száz kisebb utórengés nyomán rengeteg épület dőlt össze, az áldozatok száma várhatóan még tovább nő.

Törökországban a hatóságok a Hürriyet szerint eddig 1762 halálos áldozatról, több mint 12 ezer sérültről és 5606 összedőlt házról számoltak be. Recep Tayyip Erdogan török elnök hétnapos nemzeti gyászt rendelt el, és a hétfői napot az ország legkatasztrofálisabb napjának nevezte az 1939-es földrengés óta, amelynek 32 ezer halálos áldozata és több mint 100 ezer sérültje volt. A mostanihoz hasonló erősségű földrengés legutóbb 1999-ben történt az ország nyugati partvonalán fekvő Izmitben, amelynek 17 ezer halálos áldozata volt.

A szíriai egészségügyi minisztérium, valamint az ellenzéki fegyveresek uralta, északnyugati térségekben működő Fehérsisakosok segélyszervezet hétfő esti összesítése szerint legkevesebb 1300 halálos áldozat volt a közel-keleti országban. A kormány korábban 1280 sérültről számolt be. Itt több mint 200 házomlásól tudni.

A két érintett ország mentőegységei már megkezdték a romok alatt rekedtek utáni kutatást, amihez érkezik a nemzetközi segítség is. A Guardian beszámolója szerint több mint tíz ilyen csapatot mozgósítottak az Európai Unió tagállamai, de az USA, Nagy-Britannia, Kanada, Izrael, Oroszország és Kína is felajánlotta segítségét. Magyarországról két kutató-mentő csapat is indult Törökországba hétfőn este. A magyar külügy hétfő délutánig egy magyar állampolgárról tudta, hogy az érintett térségben tartózkodik. A török légierő külön légifolyosót biztosított az érkező mentőcsapatok számára.

Egy magyarról tud a külügy, aki a törökországi földrengés térségében van

Folyamatosan tartja a kapcsolatot a külügy azzal a magyarral, aki a pusztító törökországi földrengés sújtotta területen tartózkodik. A külügyminiszter azt kéri, aki tud még ilyenről, jelezze a konzuli szolgálatnak. A hétfő hajnali rengés erejét jelzi, hogy még az ankarai magyar nagykövetséget is ki kellett üríteni.

Mások arra hívták fel a damaszkuszi rezsim figyelmét, hogy enyhítsen az Északnyugat-Szíriát érintő beutazási korlátozásokon, hogy segélyeket tudjanak eljuttatni a kormányellenes lázadók által ellenőrzött térségbe, amelyet a leginkább sújtott a földmozgás.

A hajnali, 7,8-as földrengéshez hasonlóra közel egy évszázada nem volt példa az országban, a mostanit Cipruson, sőt Kairóban is érezték. Ennek epicentruma Gaziantep közelében volt, amelynek a római idők óta álló erődje részben összeomlott a földmozgások következtében. Ennek nyomán felerősödtek azok a félelmek, hogy fontos és felbecsülhetetlen értékű épületek is kárt szenvedettek, a történelmi emlékekben gazdag térségben.

A törökországi földrengés pusztítása képeken

Február 6-án hajnalban egymás után több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét. Az első összesítések szerint a halálos áldozatok száma eléri a négyszázatp>

A térségben található Akkuyu, ahol – orosz közreműködéssel – atomerőmű épül, az eddigi inforámciók szerint a létesítményben nem esett kár. A földrengés miatt azonban leállt a ceyhani olajkikötő, ahonnak főként iraki és azeri olajat szállítanak tovább tankhajókon. Innen napi 650 ezer hordó olajat szállítanak el. A kikötő várhatóan szerdáig nem üzemel, ez idő alatt felmérik a károkat. Eddig egy kisebb olajfolyást találtak, de az azeri olajat szállító BTC olajvezeték nem sérült meg.