A vita tárgya Lengyelországban is az igazságszolgáltatás függetlensége, közelebbről pedig az, hogy milyen szerv döntsön a bírák fegyelmi ügyeiről. A tét: az uniós helyreállítási pénzek.
Andrzej Duda lengyel elnök (képünkön) az Alkotmánybírósághoz küldte a jogszabályt, amelytől pedig a kormány azt várta, hogy az Európai Bizottság végre elkezdi a Helyreállítási Alap pénzeinek kifizetését.
Az államfő péntek este tévébeszédben jelentette be: nem politikai vétót emelt, amelynek elutasítására a kormánypártoknak nincs elegendő parlamenti többségük – vagyis nem vállalta, hogy az ország miatta ne kapjon meg 35 milliárd eurót –, de mivel ő az alkotmányosság őre, kötelessége az Alkotmánybíróság véleményét kérni. Reméli, hogy ott gyorsan döntenek.
A vita tárgya az igazságszolgáltatás függetlensége, közelebbről pedig az, hogy milyen szerv döntsön a bírák fegyelmi ügyeiről. A kormány belső ellenzékeként működő Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter által befolyásolt „fegyelmi kamara” ugyanis ítéletek tartalma és indoklása miat is elkezdett bírákat felelősségre vonni.
A pénz megszerzése érdekében született 2022 végén az a javaslat, hogy a hatáskört adják át az önálló és tekintélyes Legfelső Közigazgatási Bíróságnak. A baj csak az, hogy ez nem fér bele a közigazgatási bíróságok alkotmányban meghatározott feladatkörébe (az alkotmány módosításához pedig nincs meg a többség), továbbá nem oldja meg az alapproblémát, hogy a bírói – köztük a közigazgatási bírói – kinevezésekre egy politikai alapon megválasztott testület tesz javaslatot az államfőnek.
Január közepén a szejm úgy tudta elfogadni a törvényt, hogy az ellenzék nagy része tartózkodott a szavazástól, mert szintén nem vállalta az uniós pénz „megfúrását”. Ez egyébként olyan viszályt váltott ki a tartózkodást választó legnagyobb ellenzéki párt, a Donald Tusk vezette Polgári Platform és a 2020-ban tulajdonképpen vele szemben létrejött, a szejmben ellenszavazatot leadó Lengyelország 2050 nevű szintén ellenzéki csoport között, hogy valószínűleg lehetetlenné vált a tervezett közös indulásuk a 2023 őszi választáson.
Az ellenzéki többségű szenátus megpróbált javítani a törvényen, de javaslatait a szejm elutasította, így már csak a köztársasági elnök aláírása volt hátra. Ő egyebek közt azért vállalta most a konfliktust az őt 2015-ben és 2020-ban jelölő kormánypárttal, mert megsértődött, amiért nem kérdezték meg a törvényjavaslat benyújtása előtt, továbbá mert a bírák pártatlanságának vizsgálatát lehetővé tevő pont alapján kétségbe lehetne vonni az általa aláírt kinevezéseket. Emellett, mint többször, például egy független amerikai TV-társaság elűzéséről szóló törvény 2021-es megvétózásakor kiderült, igyekszik megszabadulni attól, hogy Jaroslaw Kaczynski pártelnök bábjának tartsák. Végülis második ciklusa lejártakor, 2025-ben még csak 53 éves lesz, és nem szeretne eltűnni a közéletből.
A sokak által vitatott legitimitású, függetlennek nemigen tartott Alkotmánybíróság nehéz helyzetbe került. Nem csak azért, mert az államfőt ritkán utasítják el, hanem mert elnöknője Kaczynski bizalmasa, akit a pártelnök bizonyára sürget majd, hogy minősítsék alkotmányosnak a törvényt, hadd jöjjön a pénz. Ziobro viszont, akinek egyik legfontosabb munkatársa nemrég lett alkotmánybíró, az ellenzékkel szokatlanul – bár eltérő okokból – egyetértve a megsemmisítést követeli. Az eredményt nem lehet megjósolni.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
