Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Terrorizmus gyanújával indított nyomozást Moszkva a belgorodi incidenst követően – írja a Guardian. Május 22-én, hétfőn az ukránbarát, de orosz állampolgárokból álló Orosz Önkéntes Osztag és az Oroszország Szabadsága Légió harcosai behatoltak Oroszországban, az ukrán határnál fekvő belgorodi régióba.
A művelet célja állításuk szerint a "biztonsági zónák létrehozása az ukrán civilek védelmére" volt. Mint fogalmazott az ukrán katonai hírszerzés vezetője: a belgorodi régióban és más határ menti területeken történt események "a putyinista Oroszország Ukrajnával szembeni teljes körű inváziójának és agresszív háborújának következményei".
Az incidens ügyében indított nyomozás szerint "lakó és adminisztratív épületek, a lakossági infrastruktúra voltak a célpontja az aknavetők és a tüzérség támadásának. Néhány civil megsérült ezen bűncselekmények következtében."
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő korábban úgy fogalmazott, a behatolási kísérlet az ukrán szabotázscsoporthoz köthető, és szerinte a műveletek célja az volt, hogy "eltereljék a figyelmet a bahmuti térségről”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak pedig a Twitteren azt írta, hogy az ukrán hatóságoknak nincs közvetlen közük a belgorodi régióban történt eseményekhez: "Az egyetlen valódi politikai hatalom egy totalitárius államban elkerülhetetlenül a fegyveres partizánmozgalmakhoz kerül" – fogalmazott.
