Szeptember 4-én Putyin elutasította Recep Tayyip Erdogan török elnök közvetítési kísérleteit az ENSZ által közvetített fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés helyreállítására, amelyből Oroszország 2023 júliusában kilépett. Oroszország azt állította, hogy az ellene hozott nyugati szankciók sértik a megállapodást, és további intézkedéseket követelt Moszkva mezőgazdasági termékek és műtrágya exportjának megkönnyítése érdekében. Úgy tűnik azonban, hogy a Nyugat nem adja meg ezeket a biztosítékokat. Ezzel pedig Erdogan diplomáciai erőfeszítéseit akadályozza, mivel a török elnök azon fáradozik, hogy visszaállítsa a gabonamegállapodást – Törökország nemzetközi közvetítői szerepének elismerése mellett.

A Stratfor emlékeztet arra, hogy Törökország számára a gabonaüzletnek belpolitikai megfontolásai is vannak: a magas élelmiszerárak a küszködő lírával együtt ugyanis hatással vannak a török állampolgárok életszínvonalára. Erdogan kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) igyekszik enyhíteni ezeket a kihívásokat, mielőtt Isztambulban és Ankarában 2024 márciusában önkormányzati választásokat tartanak.

A Stratfor szerint egyelőre az orosz-török kapcsolatok valószínűleg pragmatikusak maradnak, részben a folyamatos, kölcsönösen előnyös kereskedelmi és védelmi kapcsolatok miatt, részben pedig azért, mert Oroszország egyre kisebb fenyegetést jelent a török érdekekre az olyan konfliktusövezetekben, mint Szíria és a Kaukázus.

A Stratfor szerint azonban idővel Törökország konfrontálódhat Oroszországgal az ukrán búzaexport blokádja miatt, ha az élelmiszerárak továbbra is befolyásolják Ankara belpolitikáját. Ez potenciálisan azt eredményezheti, hogy Törökország a diplomáciai stratégiáját arra irányítja, hogy nyomást gyakoroljon Moszkvára, hogy térjen vissza a megállapodáshoz, és/vagy hírszerzési és védelmi rendszereket biztosít az ukrán export életképesebbé tétele érdekében.

A törökországi inflációs ráta, amely jelenleg 60 százalék közelében mozog éves szinten, még mindig jelentős politikai akadályt jelent a kormány számára, és a jövő évi önkormányzati választások előtt prioritást élvez annak csökkentése. Amennyiben a fekete-tengeri gabonamegállapodás hiánya akadályozza ezt a politikai célt, a török kormány nyíltan Moszkvát hibáztathatja az élelmiszerárak emelkedéséért. Ez gyengítené Oroszország diplomáciai pozícióját a globális délen, és erősítené a Nyugat Moszkvával szembeni narratíváit – írja a Stratfor.

Az élelmiszerárak csökkentése érdekében Törökország megpróbálhat segíteni Ukrajnának abban is, hogy alternatív módokat találjon a gabonaexportra, és megkerülje az orosz blokádot. Ankara például hírszerzési információkkal láthatná el az ukrán gabonahajókat; felgyorsíthatná az Ukrajnába irányuló fegyverexportot is, amelyet az orosz tengeri tevékenység elrettentésére és a fekete-tengeri blokád gyengítésére lehetne felhasználni. Ennek azonban van egy határa, mivel Törökország továbbra is igyekszik elkerülni minden olyan lépést, amely közvetlen katonai konfrontációt válthat ki Oroszországgal a Fekete-tengeren.