Izrael háborúban
A Hamász 2023 őszi brutális támadása óta Izrael előbb Gázában, majd Libanonban kezdett ellenoffenzívát, hogy megtörje az Irán által támogatott szélsőségesek állandó fenyegetését és kiszorítsa szomszédságából a terroristákat. Az eszkalálódó háború legfontosabb fejleményeiről folyamatosan beszámolunk.
Ha az izraeli hadsereg elindítja a hetekkel ezelőtt beharangozott szárazföldi offenzívát a Gázai övezetben, akkor az egyik legnagyobb kihívás a föld alatt vár majd rá: a palesztin iszlamista-militáns Hamász alagútrendszere. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és más országok által terrorszervezetként számontartott csoport a világ vélhetően legnagyobb alagúthálózatát működteti – legfeljebb csak Észak-Koreában van ehhez fogható föld alatti járatrendszer.
A Gázai övezetben létesített több száz kilométernyi alagút egyedülálló próbatételt jelent az izraeli hadseregnek – írta néhány napja az amerikai West Point katonai akadémia munkatársa, John Spencer egyik cikkében:
Ez a kiterjedt földalatti komplexum ezernyi csapdát rejtő katonai kihívás, amelyre nincs tökéletes megoldás”.
A beszámolók és a becslések szerint a hálózat összesen mintegy 1300 alagutat foglal magában, a rendszer teljes hossza pedig eléri 500 kilométert. Ha a jelentések nem tévednek, egyes járatok akár 70 méter mélyre is lenyúlnak a földbe, legtöbbjük azonban csak körülbelül két méter magas és két méter széles.
Szakértők úgy vélik, hogy az alagutakban tartják fogva a Hamász által október 7-i terrortámadás során Izraelből elrabolt mintegy 200 túszt is. A feltételezések szerint a járatokban főként fegyvereket, élelmiszert és vizet, valamint generátorokat, üzemanyagot és egyéb felszereléseket tárolnak. Valószínűsíthető továbbá, hogy a Hamász vezetőségének egy része is a föld alatt rejtőzik. Az alagutak bizonyára tovább bonyolítják majd az amúgy is igen összetett és nehézkes hadműveleteket a sűrűn lakott Gázai övezetben, amely a Hamász támadása óta a megtorló bombázások célpontja.
“Ezek a földalatti vágatok lehetővé teszik a harcosoknak, hogy biztonságosan és szabadon mozogjanak a háború több helyszíne között" – mondta a katonai szakértő, Spencer. “Ez sokat lefarag abból az előnyből, amelyre Izrael a fegyverei, taktikai felkészültsége, technológiai fejlettsége és szervezettsége révén tett szert”.
Tehát az izraeli hadseregnek nem csak az okoz gondot, amiért a Hamászt a nemzetközi közvélemény túlnyomó része egyébként súlyosan elítéli – vagyis, hogy civileket és túszokat használ “élő pajzsként”, ami óriási mértékben megnehezíti a katonai és a polgári célpontok egyértelmű megkülönböztetését. Márpedig a nemzetközi jog egyik alapvetése és háborús helyzetben elengedhetetlenül szükséges, hogy a katonai célpontokat leválasszák – nyilatkozta a DW-nek a londoni Kings College hadviselési pszichológiával foglalkozó specialistája. Mike Martin szerint ezen elv alapján szólította fel Izrael napokkal ezelőtt Gáza város lakosságát, hogy biztonságuk érdekében költözzenek az ország déli részére.
Mindezeken kívül Izraelnek a városi hadviselés körülményeivel is meg kell küzdenie. Az ilyen terepen jellemzően három irányból, három különböző harci szituációra kell felkészülni, magyarázta Mike Martin: “Egyrészt lőnek az emberre odafentről, az emeletes épületek tetejéről, másrészt földalatti rejtekhelyekről is. Ha pedig lerombolják az épületeket, a romok nagyszerű védelmet jelentenek, melyek fedezékéből is könnyen vissza lehet lőni” – mondta a londoni szakértő a DW-nek. “Városi közegben harcolni a lehető legnagyobb kihívás egy hadsereg számára.”
Nem könnyű felderíteni
Eredetileg a földalatti alagútrendszer csempészésre szolgált, hogy azon keresztül hozzanak be illegálisan árucikkeket Egyiptomból, majd később Izraelből a blokád alá helyezett Gázába. A drónok és más elektronikus kémeszközök bevetésével és az izraeli megfigyelőrendszerek fejlesztésével a Hamász egyre többet fektetett a földalatti hálózat bővítésébe.
Az izraeli hadsereg csak egy 2014-es gázai katonai művelet során szembesült a Hamász alagútrendszerének valódi méreteivel. Válaszul az izraeli kormány földalatti határzárat épített a Gázai övezet mentén, amivel azt akarta megakadályozni, hogy a Hamász alagútjai elérjék az izraeli oldalt.
Az alagutakat ugyanakkor nem könnyű azonosítani. Felkutatásukban radar- vagy más felderítési technológiák (hő-, zaj- és mobiljel-érzékelő berendezések) segíthetnek. Legtöbbször azonban a földalatti járatokat nem gépek, hanem emberek fedezik fel – jelentette már 2017-ben a “Rand Corporation” nevű független politikai tanácsadó szervezet. Ilyenkor járőröző katonák találnak rá a bunkerre, vagy hirtelen eltűnő telefonjelek utalhatnak arra, hogy ott egy alagútjárat, ahová a telefon birtokosa bemenekült.
Harc a föld alatt
Korábban többnyire könnygázt vagy más vegyi anyagot használtak az alagutak kiürítésére, ahogy a világ egyik vezető szakértője, a háborús jogra és nemzetközi konfliktusokra specializálódott Daphne Richemond-Barak írja “Underground Warfare” című könyvében. Ezek a módszerek azonban ma már valószínűleg illegálisnak számítanának – véli a szerző.
Még szóba jöhet az alagutak bombázása. Izrael rendelkezik úgynevezett “bunkerromboló” bombákkal, amelyek képesek mélyen a földbe hatolni. A Gázai övezet azonban a világ egyik legsűrűbben lakott területe: egy mindössze 40 kilométer hosszú és hat-tizennégy kilométer széles földsáv – 2,2 millió lakossal. Tehát még ha tudná is az izraeli hadsereg, hogy pontosan hol vannak az alagutak, a Gázai övezet sajátosságai miatt a lokalizálás akkor is rendkívül nehéz lenne, ha nem kivitelezhetetlen.
Izrael használt már korábban úgynevezett precíziós bombákat is, hogy lezárjon alagutakat vagy használhatatlanná tegye azokat – erről számolt be a Rand Corporation. Azonban az ilyen típusú bombák bevetése is csak korlátozott sikerrel járt.
Egy másik kihívás az izraeli hadsereg számára: maga a harc az alagutakban. A föld alatt sötét van és hideg, a hangok – például a lövések – jóval hangosabbak, mint a felszínen, és a fegyverhasználat hatalmas felvert porral jár. Ráadásul az alagutakba könnyű aknákat rejteni. Régebben izraeli katonák csak azután léphettek be földalatti járatokba, miután azokat speciális egységek már biztosították.
Az izraeli hadsereg 2014 óta az alagútharcokra különleges egységeket vet be, amelyeket valóságos környezetben vagy virtuálisan térben szimulált terepen képeznek ki. Ezek az alakulatok képesek speciális érzékelőket működtetni, és a tagjait kimondottan föld alatti harcra trenírozták. Az egységek munkáját robotok, sőt erre idomított kutyák is támogatják.
Mekkora az esély a sikerre?
Soha nem látott még olyan komoly felkészülést alagútháborúra, mint amilyet az izraeli hadsereg folytat, nyilatkozta a New York állambeli West Point Katonai Akadémia munkatársa, a földalatti hadviseléssel foglalkozó nemzetközi munkacsoport egyik alapítója, John Spencer.
Daphne Richemond-Barak viszont, aki szintén benne van a munkacsoport alapító csapatában, aggodalmának adott hangot. “Izraelnek igen hosszadalmas és átfogó légi, valamint szárazföldi hadműveletet kellene végrehajtania ahhoz, hogy megsemmisítse ezt a földalatti infrastruktúrát” – írta a szakértő ebben a hónapban a Financial Times című brit napilapban közölt cikkében.
A szakértő szerint a hadsereg valóban képes lenne beomlasztani az alagutakat, elárasztani vagy más módon megsemmisíteni, majd lezárni azokat. Ám mindezt nagyon nehéz lenne megvalósítani városi környezetben, lövések kereszttüzében. Ráadásul egy ilyen hadművelet hónapokig eltartana. “Még egy ilyen – elképzelhetetlen emberveszteséggel járó – forgatókönyv esetén is valószínűtlen, hogy a gázai alagúthálózat teljes egészében megsemmisülne” – szögezte le Richemond-Barak.
A Kings College szakértője, Mike Martin szintén hatalmas kihívásként látja a földalatti járatokat. “Az alagutakat radartechnikával és szeizmikus felderítéssel is meg lehet találni” – mondta a DW-nek adott interjújában. Ugyanakkor az izraeli oldalon bizonytalanságot érzékel. A Hamász több mint 1200 áldozatot követelő október 7-i terrorakciója meglepte az izraelieket. Nem számítottak ilyen mértékű támadásra – magyarázta Mike Martin, aki szerint a hírszerzési hiányosságai miatt Izrael nem igazán tudja, hogy a Hamász milyen módon akarja megvédeni Gázát, és mik a további tervei.
Szerzők: Cathrin Schaer és Kevin Lynch. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette. Címlapkép: AshrafAmra/AA/picturealliance
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.
A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat. |
