A polgármester-választások második fordulója a nagyvárosokban Donald Tusk miniszterelnök pártjának győzelmét hozta. Igaz, a falvakban ugyanakkor a pártszínekben indult jelöltek közül az ellenzéki jobboldal által támogatottak maradtak nagy többségben.

A hivatalos eredmények igazolták a kikérdezésen (exit poll) alapuló vasárnap esti adatokat: a lengyel nagyvárosok szavazóinak többsége továbbra is bízik a december óta kormányzó pártokban. Az április 7-i első forduló eredménye az volt, hogy a 16 vajdaság (megye) közül 11-ben a jelenlegi kormánykoalíció pártjai (Donald Tusk konzervatív-liberális Polgári Koalíciója [KO], a közösen indult, konzervatívabb jobbközép Parasztpárt és a Lengyelország 2050, valamint a szociáldemokrata Új Baloldal) kerültek többségbe a közgyűlésben, és csak ötöt fog irányítani az október óta ellenzékben lévő jobboldali Jog és Igazságosság (PiS), Jaroslaw Kaczynski pártja. (Bár egy helyen még ezek közül is bizonytalanság van, mert nehezen alakul a helyi koalíció.) Ugyancsak április 7-én 5-6 jelölt közül is simán, 55-70%-os többséggel őrizte meg tisztségét többek között Varsó, Gdańsk, Łódź liberális főpolgármestere.

A települések első számú vezetőjének megválasztásához azonban a lengyel törvények szerint a szavazók több mint felének támogatása szükséges, és ahol ez nem volt meg, ott 21-én, vasárnap második fordulót tartottak. 44%-os részvétel mellett a legfontosabb helyeken ezen is többnyire a mostani kormánypártok jelöltjei győztek, vagy olyan, helyi civil szervezetek által indított jelöltek, akik világnézetileg és politikailag ezekhez állnak közel. A legizgalmasabb csata a második legnagyobb városban, a 800 ezer lakosú Krakkóban zajlott, ahol a KO Tusk miniszterelnök által személyesen is támogatott jelöltje hajszálnyi többséggel, 51%-kal győzött le egy sokak szerint populista, függetlenként indult, de a jobboldali pártok által is ajánlott üzletembert, egy 22 év után nyugalomba vonuló független baloldali városvezető utódjaként.

A harmadik legnagyobb városban, a hétszázezres Wrocławban pedig pikáns módon az egyik kisebbik kormánypárt politikusa volt a hivatalban lévő liberális főpolgármester kihívója, de nem járt sikerrel. Természetesen mindkét nagy pártnak voltak nyereségei és veszteségei, de tény: a százezernél több lakosú 37 város közül – a 2018-as választáshoz hasonlóan, amikor pedig a PiS kormányon volt – egyetlenegyben sem választottak PiS-jelöltet főpolgármesterré. A 107 legjelentősebb város közül is csak négy ilyen van, közülük a legnagyobb a 88 ezer lakosú sziléziai Jastrzębie-Zdrój. Figyelemre méltó, hogy a PiS polgármesterjelöltjei a megyeszékhelyeken azokban a megyékben sem tudtak győzni, ahol a megyei közgyűlésben a párt többséget szerzett. Donald Tusk miniszterelnök nagyon elégedetten nyilatkozott, és gúnyosan megjegyezte, hogy a PiS lassan eltűnik.

Válaszul a PiS szóvivője arra figyelmeztetett, hogy az ország nem csak nagyvárosokból áll. Kapásból felsorolt tucatnyi, néhány tízezres települést, ahol az ő pártjuk győzött. Kétségtelen, hogy a kisebb városokban és főleg a falvakban a pártszínekben indult jelöltek között a PiS tarolt: ezekben a települési kategóriákban 231 polgármesteri helyet szerzett, míg a KO csak 94-et. Igaz, az ilyen településeken a nagy többség, csaknem 2000 választott vezető független, de ezek nagy része is valószínűleg inkább jobboldali gondolkodású. Vagyis a miniszterelnöknek elégedettsége ellenére van miről elgondolkodnia.

A kampányláz pedig még nem ért véget, hiszen június 9-én jön az Európai Parlament képviselőinek választása (Lengyelország 52 mandátumra jogosult), és Tusknak nagyon fontos lenne, hogy akkor is győzzön, vagyis legalább megfordítsa a 27:22-es mandátumarányt, amellyel 2019-ben a PiS lett az első. (Három helyet akkor egy baloldali párt szerzett meg.) Mindeközben pedig lázasan folyik a törvényalkotás, amelyet a kormánnyal élesen szemben álló Andrzej Duda köztársasági elnök vétóin kívül a koalíció belső vitái is nehezítenek, és így egyre nyilvánvalóbb, hogy egy sor választási ígéretet nem sikerül teljesíteni. Nagy kérdés, meddig tart a kormánypártok támogatóinak türelme.