Tetszett a cikk?

Vladimir Putyin orosz elnök bejelentette, Moszkva fontolóra veszi, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket szállítson a világ azon részeibe, ahonnan az orosz eszközökkel érzékeny csapást lehet mérni az Ukrajnát katonai felszerelésekkel ellátó nyugati államokra. Mindezt azon a szentpétervári gazdasági konferencián közölte, ahol egyetlen magas rangú nyugati politikusként Szijjártó Péter magyar külügyminiszter volt jelen.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

„Miként válaszolhatunk arra, hogy a nyugati fegyverekkel is lehetségessé vált Oroszország területének támadása? Az egyik lehetőség: természetesen fejleszteni fogjuk a légvédelmi rendszereinket és megsemmisítjük ezeket a rakétákat. A másik pedig az, hogy elgondolkozunk azon, ha valaki lehetségesnek tartja, hogy olyan fegyvereket szállítson a konfliktusövezetbe, amelyekkel problémákat okozhatnak nekünk, akkor nekünk miért nincs jogunk ahhoz, hogy ilyen fegyvereinket a világ azon részeibe szállítsuk, ahol ezekkel az eszközökkel érzékeny csapásokat lehet mérni a nyugati államokra” – mondta az orosz államfő.  

Putyin azt is hangsúlyozta, hogy ezzel a döntéssel teljes egészében lerombolhatják a már egyébként is romló nemzetközi kapcsolatokat és alááshatják a nemzetközi biztonságot. Bár Putyin nem részletezte, hova szállítana Moszkva rakétákat és manőverező robotgépeket, a „kedvezményezettek” között ott lehet Észak-Korea, Irán, vagy akár az afganisztáni talibán, netán az Izraelt tavaly októberben megtámadó Hamász terrorszervezet. A Hamásszal Moszkva folyamatosan tárgyal, az Afganisztánt kormányzó tálibokat pedig hamarosan le fogják venni a terrorszervezeteket felsoroló orosz listáról.

A nyugati és a még csak fontolóra vett orosz fegyverszállítások között az a legnagyobb különbség, hogy míg az Oroszország által megtámadott Ukrajnának – ahogy második világháború idején a nácik ellen harcoló Szovjetuniónak – a nemzetközi jog szerint jog volt és van segítséget kér, Iránt, Észak-Koreát vagy akár a Hamászt nem érte provokálatlan nyugati támadás.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!