Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében jogában áll oroszországi katonai célpontokat támadni önvédelmi okokból – erről Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára beszélt a szövetség legújabb tagállamában, Svédországban.
Ukrajnának joga van az önvédelemhez, ez pedig azt is magában foglalja, hogy támadást intézzen a támadó fél területén található katonai célpontok ellen – Stoltenberg erről egy Stockholm melletti katonai bázison beszélt, ahol Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót.
Ez egy támadó háború, amelyet Oroszország indított egy békés, demokratikus szomszédos ország ellen, amely soha nem jelentett rá fenyegetést
– mondta Stoltenberg.
Oroszország nemrég válaszlépéseket helyezett kilátásba azon nyugati országokkal szemben, amelyek hozzájárulnak, hogy Ukrajna orosz területeket támadjon a tőlük kapott fegyverekkel. Vlagyimir Putyin arról beszélt, hogy Moszkva fontolóra veszi, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket szállítson a világ azon részeibe, ahonnan érzékeny csapást lehet mérni a nyugati államokra, erről itt írtunk:
