Immáron hatodik napja harcolnak Oroszország területén ukrán katonák és ez a mostani akció nagyban eltér attól, amiket eddig láthattunk a háború folyamán. Kisebb betörésekre volt már példa, ám ezeket rendszerint nem az ukrán hadsereg, hanem annak valamelyik szövetséges alakulata hajtotta végre, mint az ukránpárti oroszokból álló Oroszország Szabadsága Légió, vagy az Orosz Önkéntes Egységek.

Most azonban az ukrán hadsereg indult meg, ráadásul jelentős (egyes becslések szerint 4-5 dandárra rúgó) haderővel. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi a célja az ukrán hadvezetésnek a kurszki betöréssel, az azonban biztos, hogy hosszú távon nem lesznek képesek megtartani a most megszerzett területeket és az elhúzódó védelmükkel vélhetően többet veszítenének, mint amennyit ezalatt a néhány nap alatt megnyertek.

Az elmúlt hetekben, hónapokban, ha szóba került az ukrajnai háború, leginkább csak az ország keleti felén lassan, de biztosan hátráló ukrán csapatokról és az araszolva bár, de stabilan előrenyomuló oroszokról lehetett hallani. Az ilyen hírek pedig nemcsak az ukrán háborús erőfeszítések külföldi támogatóit bizonytalanítják el, hanem a hazai közmorált is erősen lerontják, márpedig egy háborúban álló országban a lakosság csüggedése befolyásolja a katonák fronton nyújtott teljesítményét is.

AFP / Sergey Shestak

Minden bizonnyal ezért is döntött úgy az ukrán vezetés, hogy megpróbálkozik valami új, eddig nem látott akcióval. Tehették, hiszen az orosz hadigépezet nagy részét lekötik a kelet-ukrajnai harcok, Moszkvának jelenleg nincs elég katonája ahhoz, hogy az orosz-ukrán szárazföldi határ teljes egészét (mintegy 2000 kilométert) védeni tudja. Persze volna erre is megoldás, hiszen egy újabb mozgósítási hullám gyógyír lehetne erre a problémára, de teremtene is mellé egy sor másik nehézséget a Kreml számára.

A határok védelméhez szükséges második mozgósítási hullámot ugyanis az orosz társadalom többsége nem támogatja, legalábbis egy 2023 őszén készült közvéleménykutatás erre a megállapításra jutott. Az oroszok többsége ugyanis szívesebben drukkol a fotelből a nagy honvédő különleges katonai műveletnek és nem akar benne személyesen is részt venni.

Ráadásul, ahogyan a mellékelt ábra is mutatja, amennyiben frissiben kiképzett sorkatonák kerülnek szembe az élvonalbeli, harcedzett ukrán alakulatokkal, ott túl sok babér nem terem az előbbieknek. A Kurszki területen ugyanis leginkább sorkatonák, illetve a Roszgvárgyija (az orosz Nemzeti Gárda) alakulatai védekeznek a támadó ukránokkal szemben és komoly veszteségeket kénytelenek elkönyvelni, mind a halottak, mind a sebesültek, mind a hadifoglyok tekintetében.

A százával elfogott orosz kiskatonák pedig remek alkualapnak bizonyulnak majd a következő fogolycsere idején.

AFP / Sergey Shestak

Persze ritkaság számba megy, hogy egy hadsereg pusztán politikai célok miatt indítson meg egy hadműveletet, márpedig a morálnövelés önmagában politikai cél, nem katonai. Itt sincs azonban másként, a katonai cél, ahogyan arra egyre többen mutatnak rá, a Donbaszban harcoló és eredményesen előrenyomuló orosz erők meggyengítése volna, hiszen a kurszki betörést valamivel az oroszoknak fel kell számolnia és erre nem biztos, hogy a sorállomány a legmegfelelőbb, így kénytelenek lesznek ők is elsővonalbeli csapatokat átdobni az új harctérre.

Más kérdés azonban, hogy mennyire sikerül ezt az ukránoknak rákényszeríteniük az oroszokra. Egyelőre felemásnak tűnik a helyzet, tény, hogy az oroszok elindítottak kisebb-nagyobb egységeket a Kurszki területre Kelet-Ukrajnából, ám azokat jellemzően nem a Donbaszban harcoló csapataiktól vonták el, hanem a Harkiv környékén álló erőiktől.

Ahogyan az Economistnak is nyilatkozta egy forrása az ukrán vezérkarból: „Nem hülyék az ő parancsnokaik sem. Persze vezényelnek át csapatokat, csak nem olyan gyorsan, mint mi azt szeretnénk. Pontosan tudják, hogy nem vagyunk képesek a végtelenségig nyújtani az utánpótlási vonalainkat”.

Az utóbbival a névtelenül nyilatkozó vezérkari tiszt arra utalt, hogy túlságosan nagy területet az ukrán csapatok nem tudnak megszállni Oroszországból, ráadásul bármekkora elfoglalt területtel a nyakukba szakadna egy katonai megszállás minden búja-baja, miközben az oroszok egyre nagyobb erőkkel próbálnák visszavenni azt, amit elvesztettek.

AFP / Anatolii Stepanov

Ugyanakkor többekben felmerült, hogy az ukránok mégis megtarthatják a most megszerzett, illetve az elkövetkező napokban még megszerzendő területeket, amiket egy béketárgyalás keretében majd oroszok által megszállt ukrajnai területekre lehetne elcserélni. Persze ehhez az orosz haderőnek is lesz egy-két szava és amennyiben az orosz hadvezetés képes arra, hogy egyszerre mutasson fel eredményeket a Donbaszban és szorongassa meg az ukránokat a Kurszki területen, úgy nagyon könnyen veszteségbe fordulhat a most megszerzett moráltöbblet.

Vlagyimir Putyin már ki is jelentette, hogy a védelmi minisztérium legfontosabb feladata, hogy kiszorítsa, kirúgja az ellenséget az orosz területekről.

Mindezek ismeretében a legvalószínűbb, hogy az ukránok a közeljövőben ki fogják üríteni a Kurszki területet, aminek a megtartása alapvetően is inkább több nyűggel, mint haszonnal járna a számukra, ugyanakkor a sikeres támadással elkönyvelt morálfröccsöt már senki nem veheti el tőlük, illetve az oroszoknak is feladták a leckét vele.

A Kremlben ugyanis most lázasan lehet azon tanakodni, hogy mivel tudnák megakadályozni az ukrán erőket abban, hogy egy kurszki betöréshez hasonló vállalkozást a későbbiekben, máshol, ugyanilyen sikerrel hajtsanak végre?