Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Bárki is nyeri a választásokat, nem látunk lehetőséget arra, hogy az Egyesült Államok megváltoztassa oroszgyűlölő irányvonalát” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a török Hürriyet című lapnak adott interjújában a jövő heti amerikai elnökválasztásról.
A riporter ugyanis utalt arra, hogy az Egyesült Államokban zajló választásoknak gyakran Oroszország kerül a középpontjába, így felmerül a kérdés, a Kreml melyik jelöltet látná szívesebben a Fehér Házban.
„A múltban a Trump-adminisztráció volt az, amely elődeihez képest a legtöbb Oroszország-ellenes szankciót vezette be. A jelenlegi elnök alatt, aki az Egyesült Államokban a végletekig fokozta a ruszofóbiát,
országaink a közvetlen katonai összecsapás szélén egyensúlyoznak”
– érvelt Lavrov amellett, hogy nekik nincs preferenciájuk a kérdésben.
A politikus azt állítja, Moszkva kész a párbeszédre, ha és amennyiben az amerikaiak komoly szándékot mutatnak arra, hogy őszintén, egymás érdekeinek tiszteletben tartása és a kölcsönösség elve alapján tárgyaljanak.
