Donald Trump éles bírálatot fogalmazott meg Oroszországgal szemben, miután az elmúlt időszakban katonai és retorikai értelemben is rég nem látott csúcspontra jutott az ukrajnai konfliktus és az eszkaláció veszélye.

„Vlagyimir Putyin nem veszi észre, hogy ha én nem lettem volna, már sok nagyon rossz dolog történt volna Oroszországban, és úgy értem, hogy TÉNYLEG ROSSZ. A tűzzel játszik” – posztolta Trump.

Az amerikai elnök azzal vádolta Putyint, hogy tűzzel zsonglőrködik, Dmitrij Medvegyev, Kreml megmondóembere pedig nem sokkal később azt állította, hogy Trump játszik a harmadik világháborúval:

„Ami Trump szavait illeti, miszerint Putyin „a tűzzel játszik” és „nagyon rossz dolgok” történnek Oroszországgal. Én csak egy VALÓSAN ROSSZ dologról tudok – a harmadik világháborúról. Remélem, Trump ezt megérti!” – írta.

A posztra Keith Kellogg, Trump ukrajnai különmegbízottja válaszolt, mondván a harmadik világháborútól való félelem szítása szerencsétlen, meggondolatlan megjegyzés, ami nem illik egy világhatalomhoz.

Az orosz-amerikai kardcsörtetés és az atom-, valamint világháborús retorika alábbhagyott Trump beiktatása után. Ezért is meglepő, mivel láthatóan kezd elillanni a washingtoni adminisztráció Moszkva iránt tanúsított kezdeti bizalma. A két elnök kilenc napja tartott maratoni telefonbeszélgetést, miután Putyin nem ment el az isztambuli tárgyalásra találkozni Zelenszkijjel.

A Putyin–Trump-telefonbeszélgetés során utóbbi fegyvernyugvást akart kierőszakolni, ám – noha utólag sikeresnek minősítették a felek az egyeztetést – nemhogy semmi nem lett belőle, hanem a katonai helyzet azóta még távolabb került a tűzszünettől.

Az amerikai elnök azt is közölte, hogy ezek feltételeit a két ország fogja megtárgyalni egymással, mivel egyes részletekkel csak ők vannak tisztában. Ezzel utalt rá, hogy kétoldalú egyeztetéseket szeretne látni a felek közt és az USA kevésbé szeretne bevonódni mediátorként – mint erre korábban utaltak többen is az adminisztrációból.

A mostani vitát az élezte ki, hogy Putyin katonai értelemben is megmozgatta a szálakat.

Zelenszkij szerint Oroszország több mint 50 ezer katonát, köztük a legjobb erőinek egy részét is Ukrajna északkeleti, Szumi régiójának közelébe vezényelte. Kijev közölte, hogy lépéseket tett egy nagyszabású offenzíva megakadályozására – írja a Reuters.

A Szumi térség annak a kurszki területnek a határ másik felén eső része, ahonnan mára szinte teljesen kiverték az egykor több mint tízezer négyzetkilométernyi területet földet elfoglaló ukrán erőket. Zelenszkij szerint az oroszok egy körülbelül tíz kilométeres ütközőzónát akarnak létrehozni a határ menti ukrán területeken.

A Szumi régió kormányzója megerősítette, hogy az oroszok már el is foglaltak négy falut a térségben, amivel párhuzamosan Harkivnál is offenzívába ment át Moszkva.

Az éjjel nagy hatótávolságú fegyverekkel intéztek támadást egymás ellen a felek. Az ukrán légierő közleményére hivatkozó MTI szerint az orosz hadsereg öt Iszkander ballisztikus rakétát, egy manőverező robotrepülőgépet és 88 drónt vetett be nyolc ukrajnai célpont ellen, melyben több mint tíz ember megsebesült, köztük egy hétéves gyerek. Egy lakóházat ért találat miatt több, mint 50 lakás rongálódott meg és a vasúti infrastruktúrát is kisebb károk érték.

Kijev közleménye szerint a légvédelem 77 drónt ártalmatlanított. 34-et kinetikus eszközökkel semmisítettek meg, 37-et pedig rádióelektronikai eszközök bevetésével eltérítettek a pályájukról.

Nem sokkal később Ukrajna is nagyszabású dróntámadást indított Oroszország ellen – írja a Telegraph. A célpontok közt szerepelt a zelenográdi gyár, mely rakéta-, légvédelmi és radarrendszerek fejlesztéséhez használt mikroelektronikát és félvezetőket gyárt. A további 12 célpontot érintő támadás következtében több orosz repülőteret kellett bezárni ideiglenesen. A Kreml közölte, hogy majd’ 300 drónt lőtt le a légvédelmük, ebből 40 a főváros felé tartott épp. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Kijev hivatalosan nem kommentálta az esetet, de ha hitelesek az orosz számok, akkor ez a legnagyobb ukrán dróntámadás a háború kirobbanása óta. Zelenszkij nemrég helyezte kilátásba a masszív támadást megtorlásként.

Közben az ukrán vezetés – az amerikai elképzelésekkel némileg szembe menve – a háború lezárására háromoldalú tárgyalásokat javasol az USA-val és Oroszországgal, valamint további Moszkva elleni szankciókra ösztönzi Trumpot.

“Ha Putyin nem tart kívánatosnak egy kétoldalú találkozót, vagy ha a világ egy háromoldalú egyeztetést szeretne, én nem ellenzem; kész vagyok bármilyen felállásra” – szögezte le Zelenszkij egy kedd esti sajtótájékoztatón, amelynek részleteit Kijev ma hozta nyilvánosságra. Itt megjegyezte, hogy még mindig nem kapta meg Moszkvától azt a múlt héten ígért memorandumot, amelyben Moszkva ismertetné saját, a tartós békemegállapodással kapcsolatos feltételeit.

Kijev szeretné az ügyhöz láncolni Washingtont. Ha Trumpt nem is lehet teljesen behúzni az ügybe, arra az új amerikai adminisztráció is kezd rájönni, hogy nem lesz béke attól, hogy szépen kérik. Az amerikai sajtó szerint kilátásba helyeztek új szankciókat Oroszország ellen. Trump pedig már odáig jutott, hogy a napokban őrültnek nevezte Putyint.