A friss hírek szerint mintegy 20 pilóta nélküli eszköz – és a legfrissebb hírek szerint egy rakéta is – hatolt be Lengyelország területére (a lengyel miniszterelnök 19-ről írt, Zelenszkij 24-ről), s ezek többségét a légvédelem lelőtte, míg néhány drón visszafordult Ukrajna felé. Az oroszok szerda hajnalban ismét súlyos légitámadást intéztek Ukrajna több körzete ellen, s a célok között szerepeltek a lengyel határhoz közeli városok, egyebek mellett Lviv és Luck is.
Az Ukrajnával szomszédos területre behatolt eszközök komoly fegyverek, nem olyan néhány kilogrammos drónok, amelyekkel egy-egy katonát vagy harcjárművet vesznek célba. Lengyel források szerint az oroszok a 3,5 méter hosszú iráni Sahed-drónok különféle változatait használták, amelyek 30-50 kilogrammos robbanótöltetet hordozhatnak, ám az egyelőre még kérdéses, hogy a mostani drónokban voltak-e robbanfejek. Ez pedig elég ahhoz, hogy súlyosan megrongáljon többemeletes házakat. Varsói közlések szerint a lehulló drónroncsok megrongáltak egy lakóépületet, ám úgy tűnik, személyi sérülés nem történt.
Délelőttre visszavonták az egész ország területére elrendelt légiriadót – ennek részeként felfüggesztették működésüket a repülőterek is – a lengyel vezetők pedig válságtanácskozást tartottak. Lengyelország területére már korábban is tévedtek be orosz drónok, ám azok valóban elszigetelt incidensek voltak, és nem volt szükség a légvédelem beavatkozására.
A NATO is lépett
Varsó a NATO-tagállamokat is értesítette az incidensről, és kérte a katonai szövetség alapokmányának negyedik cikkéjének aktiválását, amely szerint egy veszélyben lévő tagállam konzultál a védelemről a szövetségesekkel. Lengyelország egyébként a NATO-radaroktól is kapott információkat az ellenséges repülőeszközökről, s holland F-35-ös harci gépek is részt vettek a drónok elleni fellépésben. A NATO ugyanakkor egyelőre nem tekinti támadásnak a történteket
Az eseményekről szóló percről percre tudósításunkat itt olvashatja:
„Azt gondolom, hogy a drónok berepülése nem tekinthető véletlennek, de egyáltalán abban, hogy az oroszok Nyugat-Ukrajnát lövik, már benne van ez a veszély, és az is egyértelmű, hogy az oroszok egyre vakmerőbbé válnak. Az utóbbi időkben nagyon sokszor célba vették Lviv környékét, és az oroszok többször is fenyegetőztek azzal, hogy megtámadják a lengyelországi Rzeszówban lévő, Ukrajna támogatását segítő támaszpontot, ám nem hiszem, hogy Moszkva ennyire messze menne. Erre legfeljebb akkor kerülhet sor, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök biztos lenne abban, hogy az USA részéről semmiféle reakció nem lenne. Nem látjuk át, hogy pontosan mi fér Putyin és Donald Trump amerikai elnök viszonyába, s hogy mennyire kapott Putyin megerősítést a Trumppal folytatott alaszkai tárgyaláson.
Valamilyet biztosan kapott, hiszen látjuk, hogy azóta sokkal súlyosabb támadások érik Ukrajnát, mint korábban”
– mondta a HVG-nek Szent-Iványi István külpolitikai szakértő.
Az egykori nagykövet és EP-képviselő emlékeztetett arra is, hamarosan kezdődik Belarusz területén a Zapad 2025 nevű orosz–belarusz hadgyakorlat, melynek során az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi exklávét és Oroszországot összekötő, Lengyelország és Litvánia határán futó Suwalki-folyosó elfoglalását gyakorolják.
„A NATO tagállamoknak azonnali és határozott választ kell adniuk erre a súlyos provokációra. Egyértelmű, hogy a NATO-nak át kellene vennie a légtérellenőrzést a nyugat-ukrajnai területek fölött, ezzel megakadályozva, hogy bármelyik NATO-tagállamot váratlan és előzmény nélküli orosz légitámadás érje” – magyarázta Rácz András Oroszország-szakértő, aki egyetért azokkal is, akik szerint, ha egy drón repült volna be Lengyelország fölé, az lehetne véletlen is, ám az, hogy ennél jóval több eszközt számoltak össze szándékosságra utal, arra, hogy Moszkva tesztelni kívánja a NATO képességeit és elkötelezettségét.
„Amit látunk, az nem egy NATO elleni nagyléptékű orosz támadás nyitánya. Az orosz hadsereg egységei nem csinálnak semmi szokatlant, nem közelítenek a NATO határához, nem emelkedtek a levegőbe a megmaradt rakétahordozó bombázóik, semmi ilyesmi. Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, nincs tehát ok pánikra. Ezzel együtt goromba provokáció, ami történik. Valószínűbb, hogy az oroszok a korábbinál durvábban tesztelik a NATO képességét a saját légtere megvédésére. Harcérintkezést provokálnak ki – jelen esetben drónokkal – és azt vizsgálják, milyen reakciót ad a lengyel haderő, milyen reakciót ad a NATO” – magyarázta a szakértő Facebook-bejegyzésében.
Tesztelt védelem
Rácz András is kapcsolatot lát a mostani incidens és a szeptember 12-én kezdődő orosz–belarusz hadgyakorlat között. „A litván, lett és ukrán hírszerzés is jelezte korábban, hogy bár a Zapad-2025 nem jelent közvetlen katonai veszélyt a szomszédos államokra, várható, hogy az oroszok információs eszközökkel igyekeznek növelni a gyakorlat láthatóságát, félelmetesebbnek tüntetve azt fel, mint amilyen valójában” – vélekedett.
A következményekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy intenzívebbé válnak azok a megbeszélések, hogy az Ukrajnával határos NATO-tagországok kiterjesszék a légvédelmük működését a szomszédos ukrán megyékre is, természetesen Kijevvel szoros együttműködésben. Ez elsősorban a Lengyelországgal és Romániával határos megyéket érinthetné, tehát a lvivi és volini, illetve a csernyivci, odesszai és ivano-frankivszki megyéket. (Kárpátalja ilyen szempontból kicsit kevésbé lényeges: ha a lvivi, ivano-frankivszi és csernyivci megyéket hatékonyabban lehetne védeni, akkor Kárpátaljára nemigen tudna berepülni semmi.)” – magyarázta.
Míg az USA hivatalosan nem szólalt még meg, Jim Towsend, a védelmi – ma már hadügy – minisztérium egykori magas rangú tisztségviselője azt hangsúlyozta, ez több volt, mint egy egyszerű tett, erre az incidensre a NATO-nak válaszolnia kell. „Egy drón lehet hiba, sok drón nem lehet az. Időt kell adni a lengyeleknek arra, hogy kiderítsék, pontosan mi történt, és eldöntsék, mit kívánnak tenni” – idézte a politikust a BBC.
Moszkvának és Budapestnek ismét „egy a hangja”. A TASZSZ orosz hírügynökség ugyan beszámolt az incidensről, de egy szóval sem említette, hogy orosz drónok hatoltak volna be Lengyelország fölé. Sőt, arról írt, a belarusz hadsereg figyelmeztette Lengyelországot és Litvániát arról, hogy ismeretlen repülőeszközök tartanak feléjük, azt sugallva, hogy Kijev támadott. Az orosz állami televízió eközben megkezdte dezinfomációs kampányát is: egy meg nem nevezett lengyel parlamenti képviselőket idézve, arról számolt be, hogy ez akár egy ukrán hamis zászlós művelet is lehetett.
A lengyelországi orosz ügyvivő mindehhez azt tette hozzá, hogy Lengyelország nem mutatott semmi bizonyítékot, hogy orosz drónok hatoltak volna be a légterükbe
Azóta a Kreml is megszólalt, ám abban sem volt sok köszönet:
Ez nem a mi hatáskörünk, hanem a védelmi minisztériumé
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a kérdésre, hogy az Európai Unió és a NATO miért nevezte az incidenst „provokációnak”, azt válaszolta, hogy „az EU és a NATO vezetése naponta vádolja Oroszországot provokációval”. Hozzátette, ezt gyakran teszik anélkül, hogy bármilyen bizonyítékot szolgáltatnának erről.
A szokásos magyar válasz – most Belaruszból
Szijjártó Péter – aki éppen Belaruszban tárgyal – ugyancsak nem beszélt orosz drónokról és arról, hogy súlyos incidens érte Magyarország NATO-szövetségesét. „Ha valamikor, hát most van szükség a párbeszédre! A háború eszkalációs kockázata egyre súlyosbodik, most kell hideg fejjel, józan ésszel gondolkodni és cselekedni! Európának békére van szüksége, mi ezt képviseljük mindenhol!!”
Egy korábbi nyilatkozatában arról beszélt, ezt az álláspontot képviselte Moszkvában is. „Világossá tettük, hogy ezt a háborút, mint minden egyes háborút, elfogadhatatlannak tartjuk. Én ezt nyilvánosan elmondtam Oroszországban is, kértem az oroszokat, hogy ezt a háborút hagyják abba, mert ez nekünk rossz” – mondta a politikus, és talán most is csodálkozik azon, hogy Moszkva miért nem hagyta abba a háborút csak azért, mert az „nekünk rossz”. Később ehhez még azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy orosz olaj nélkül nem lenne Magyarországon benzin, fűtés, meleg víz.
Azóta Orbán Viktor is megszólalt, igaz, meglehetősen sajátos módon:
Nyitóképünkön megrongálódott ház Lengyelországban. forrás: Facebook / Dariusz Stefaniuk
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
