Ez nem a mi hatáskörünk, hanem a védelmi minisztériumé
– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Skynews kérdésére, amikor a Lengyelországba berepülő orosz drónokról kérdezték.
Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió és a NATO miért nevezte az incidenst „provokációnak”, Peskov azt válaszolta: „Az EU és a NATO vezetése naponta vádolja Oroszországot provokációval.” Hozzátette, ezt gyakran teszik anélkül, hogy bármilyen bizonyítékot szolgáltatnának erről.
Moszkva ugyanakkor Izrael dohai támadása ügyében már nem volt ennyire szűkszavú. Azt közölték, „Oroszország a történteket a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmánya súlyos megsértésének, a független állami szuverenitás és területi integritás megszegésének, valamint a közel-keleti helyzet további eszkalációjához és destabilizációjához vezető lépésnek tekinti. Az Izraelben ellenségnek és ellenfélnek tekintett személyekkel szemben ilyen módszerekkel folytatott küzdelem a leghatározottabb elítélést érdemli.”
Ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, és azóta is zajlik a háború. Elfoglalta az országnak több mint a 20 százalékát, és gyakran civil célpontokat támadnak rakétákkal és drónokkal.
Lengyelország légterét szerda hajnalban sértették meg orosz drónok, a lengyel hadsereg lelőtte a fenyegetést jelentő eszközöket. A NATO nem tekinti támadásnak a lengyel légtérbe behatoló drónokat.
A legfrissebb fejleményeket itt követhetik percről percre:
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
