Nem az a kérdés, hogy liberális lesz-e az alakulóban lévő új nemzetközi rendszer, hanem hogy egyáltalán szabályok alapján fog-e még működni – mondta James O’Brien, amerikai diplomata a 2025-ös Budapest Fórumon szerda délután. A szakemberrel, aki idén januárig az Egyesült Államok Európai és Eurázsiai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese volt, az észak-atlanti kapcsolatrendszer átalakulásának most látszó irányairól Szelényi Zsuzsannával beszélgetett a fővárosi önkormányzat, a Political Capital és a CEU Demokrácia Intézetének közös szervezésű eseményén.
„Nem tudom, szerencsésnek vagy átkozottnak érezhetjük-e inkább magunkat, hogy éppen most élünk, amikor a háborúk utáni 70-80 éves korszak véget ér” – kezdte O’Brien felidézve, hogy pályakezdő diplomataként a berlini fal leomlásának izgalmait is az európai kontinensen élte át. Szavaiból kiderült, hogy a mostani időszakot legalább olyan horderejű változások szakaszának tartja, mint amilyen 1989 volt.
A diplomata szerint a változások két fő mozgatója az egyre erősödő Kína kihívása a Nyugattal (és elsődlegesen az Egyesült Államokkal) szemben, illetve az, hogy az USA nem fogja tovább egyedül biztosítani a nemzetközi rendszer stabilitásához szükséges feltételeket, például a nemzetközi vizek szabad és biztonságos hajózását.
A nyugati világ eddig készpénznek vette, hogy az Egyesült Államok garantálja a békés nemzetközi kapcsolatok és szabad kereskedelem feltételeit, csakhogy a jelenlegi adminisztráció határozott álláspontja, hogy az USA többé nem vállalhatja tovább ezt a feladatot – mondta O’Brien.
Európának és az Egyesült Államoknak muszáj együttműködniük a Kína jelentette kihívás miatt – mondta, hozzátéve, hogy szerinte Európának van lehetősége feltételeket szabni ehhez az együttműködéshez.
Ukrajna támogatása szerinte jó példa arra, hogyan lehet Washington és európai szövetségeseinek kapcsolatát átalakítani. Kijev támogatásával kapcsolatban azt láttuk, hogy az európai országok készek voltak jelentős terheket átvállalni az amerikai féltől, de sikerült világossá tenni, hogy ez nem megy egyik pillanatról a másikra, és az Egyesült Államoknak ezt tudomásul kell vennie – fejtette ki.
„Nem hiszem, hogy egy kétpólusú világ felé tartunk szigorúan elszigetelt blokkokkal” – jelentette ki O’Brien, hozzátéve, hogy az egyes országok más-más mozgástérrel rendelkeznek jövőbeli pozíciójuk meghatározásához. Minden kis vagy közepes országnak fel kell mérnie, hogy van-e olyan egyedi képessége, ami által önállóan is érvényesülhet, vagy meg kell találnia a helyét egy nagyobb közösség hasznos tagjaként – fogalmazott. Magyarországgal kapcsolatban az uniós vétó jelentőségét említette, mint ami által Budapest felerősítheti a hangját. „Ez valamennyi többletbefolyást biztosít a magyar kormányfőnek Trump elnökkel szemben, mivel az elnök nem arról híres, hogy a nagyhatalmakon kívül másokat is tiszteljen” – fogalmazott.
Szerinte a fő kérdés nem is az, hogy az alakulóban lévő új nemzetközi rendszer liberális lesz-e, hanem az, hogy szabályokon vagy inkább személyes döntések mentén fog-e működni. Donald Trump határozottan annak a híve, hogy a kérdéseket a politikai vezetők döntsék el, anélkül, hogy ebben szabályok kötnék meg a kezüket – tette világossá. Igaz, a beszélgetés során arra is kitért, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy az európaiak éppen a washingtoni vezetés nagyobb kiszámíthatóságát szabják meg a jelenleg is átalakulóban lévő szövetségesi viszony egyik feltételéül.
