Bár még van rá esély, hogy az Európai Unió többi kormányfőjének sikerül meggyőznie belga kollégájukat, Bart De Wevert, hogy kormánya is járuljon hozzá az Ukrajnának szánt 210 milliárd eurós hitel összeállításához, de ha ezt továbbra is ellenzi, a belga tisztviselők is – a magyarokhoz hasonló – elszigetelődéssel nézhetnek szembe az uniós intézményekben – írta a tárgyalásokban tájékozott diplomata forrására hivatkozva a Politico csütörtökön.
A belga kormány azért ellenzi már hónapok óta az európai pénzintézeteknél egyelőre csak zárolt, de le még nem foglalt orosz vagyon felhasználásával finanszírozni tervezett európai ukrán hitel tervét, mivel az említett orosz források többségének kezelőjeként attól tartanak, hogy egy későbbi megállapodás esetén aránytalanul nagy összegű kártérítésre perelhetné őket az orosz fél. De Wever kormánya ezért azt szabta feltételül, hogy az uniónak a pénzügyi garanciák és a megnövelt biztosítékok mellett további pénzügyi tartalékot kell biztosítania a potenciális jogviták és peres ügyek fedezésére – ezt az ötletet azonban sok kormány ellenzi.
A december 18-i csúcstalálkozón az EU vezetői legfontosabb feladata az lesz, hogy megnyerjék Bart De Wevert, a blokk legújabb fekete bárányát. A belga miniszterelnök vétót emel az Ukrajnának nyújtandó 210 milliárd eurós hitel összeállítására irányuló erőfeszítések ellen, mivel az ország hatalmas pénzügyi hiányt szenved, és az oroszokkal folytatódik a háború. De Wever már olyan régóta ellenzi a befagyasztott orosz vagyonokból – amelyek többsége éppen Belgiumban található – történő hitelfinanszírozási tervet, hogy az unió diplomáciai körei most stratégiákat dolgoznak ki, hogy meggyőzzék őt.
Az uniós vezetők korábban arra számítottak, hogy az októberben tartott legutóbbi találkozójukon megegyezésre jutnak Belgiummal. Az pedig egyenesen elképzelhetetlennek tűnt akkor, hogy decemberben ne sikerüljön megegyezni. Most viszont már ez tűnik valószínűnek.
A diplomaták szerint valamekkora esély még mindig van a megegyezésre: a nagykövetek sorra fogják venni Belgium kéréseit, és megpróbálnak kompromisszumos javaslatot kidolgozni azokra. Ugyanakkor az idei év utolsó tárgyalási alkalma előtt egy héttel diplomaták már annak veszélyére is figyelmeztetik a belgákat, hogy a közös európai projekt hátráltatásával kellemetlen helyzetbe hozhatják magukat. Vétójuk esetén megtörténhet, hogy uniós tisztviselőiken keresztülnéznek majd a közös intézményekben, megkereséseiket pedig válasz nélkül hagyják.
Vagyis a belga kormányfőnek is olyan hűvös fogadtatásra kellene számítani az uniós fórumokon, mint Orbán Viktornak – érzékeltette De Wever kilátásait a magyar példával a lap.
Ugyanakkor nem Belgiumé az egyetlen ellenvéleményt megfogalmazó kormány. Magyarországé már hivatalosan is kizárta az eurókötvények kibocsátását, és azt is, hogy az unió Ukrajnának nyújtandó támogatás érdekében növelje hitelkeretét. Mivel a közös hitelhez egyhangú döntés szükséges, bármelyik ország ellenkezése esetén olyan forgatókönyvet kellene követni, amelyben az Ukrajna támogatása mellett elkötelezett tagállamok saját hatáskörben járnának el.
Bár ilyen lehetőség nem szerepel a Bizottság javaslataiban, úgy tudni, a diplomaták csendben ezt is megvitatják. Németország, az északi és a balti országok tűnnek a legvalószínűbb résztvevőknek.
Az ötletet felvetők azonban figyelmeztetnek: az EU-tagság legjelentősebb előnye a blokk országai számára a szolidaritás. Azzal, hogy egyes tagállamokat arra kényszerítenek, hogy egyedül viseljék Ukrajna támogatásának pénzügyi terheit, azt kockáztatják, hogy Németország a jövőben nem fogja támogatni egy olyan ország csődbe ment bankját, amely most nem áll elő a kijevi támogatáshoz szükséges pénzzel.
Nyitóképünk csak illusztráció: Bart de Wever belga miniszterelnök. (Fotó: James Arthur Gekiere/ Belga / AFP)
