Az Európai Unió számára a legnagyobb bizonytalanságot most Ukrajna finanszírozása jelenti. Az Uniónak el kell döntenie, milyen arányú gazdasági és milyen jellegű katonai támogatást nyújt az orosz támadás alatt álló országnak, különösen, hogy Vlagyimir Putyin elnök a legutóbbi orosz–amerikai találkozó után világossá tette: eltökélt a háború folytatása mellett.
Ahhoz, hogy Ukrajna hozzájusson a működéséhez szükséges anyagi forrásokhoz, az Európai Unió pedig a megfelelő támogatást tudja nyújtani, a szigorú európai banki és pénzügyi szabályok módosítására van szükség. Az eddigi eljárásokkal kapcsolatban, a legutóbbi EU-csúcson, októberben Belgium kifogásokat emelt. Nem azért, mert engedményeket akart tenni a belga kormány Moszkvának, vagy azért, mert Belgium az orosz megtorlástól tartana. Hanem azért, mert Belgiumban működik a zárolt banki vagyonok jelentős részét őrző bank, az Euroclear.
Ezeknek a pénzeknek a felhasználhatóságával kapcsolatban az Európai Parlament jogi elemzői tettek közzé friss állásfoglalást. E szerint a vonatkozó nemzetközi jogszabályok alapján egyértelműen megállapítható, hogy Oroszországot pénzügyi felelősség terheli az Ukrajnában okozott károk helyreállítását illetően. A kérdés az, hogyan lehet jogszerűen hozzáférni a kártérítésre, helyreállításra fordítható orosz forrásokhoz.
Az EU összesen 19 szankciós csomag elfogadása során 210 milliárd euró értékben zárolta Oroszország szuverén vagyonát, és körülbelül 28 milliárd eurónyi magánvagyont fagyasztott be. Ezek felhasználásával kapcsolatban az EP elemzése három lehetséges opciót vizsgált. Mérlegelték a magánvagyonok, az állami vagyonelemek, és a nagy részt Belgiumban lévő szuverén vagyon felhasználásának esélyeit.
Az egyik járható út, hogy az EU saját hatáskörben dönt a zárolt orosz banki vagyonok felhasználásáról, az érvényes jogszabályoknak megfelelő jóvátételi mechanizmusnak megfelelően.
Az Európai Bizottság friss javallata a 2026–2027 közötti időszakra uniós hitelfelvételt és egy új jóvátételi hitelt terjesztett elő. A bizottsági javaslatcsomag közvetlenül érinti a belga Euroclear bankban álló, zárolt orosz állami eszközök kezelését. A jóvátételi hitelkonstrukció lényege éppen az, hogy az uniós pénzügyi intézmények – köztük az Euroclear mint a legnagyobb érintett szereplő – által kezelt vagyon meghatározott részét az EU kölcsönként Ukrajna javára hozzáférhetővé teszi. Bár a Bizottság javaslata nem rendeli el a tényleges vagyonelkobzást, a javaslat kezelési jogot biztosítana a meglévő hozamok és likvid pénzeszközök felett.
A csomag másik eleme, amely megtiltja az Orosz Központi Bank eszközeinek visszaszolgáltatását, a jogi bizonytalanságot is csökkenti az Euroclear számára. Jelenleg ugyanis az orosz fél sorozatos jogi támadásokat indít a bank ellen, miközben oroszországi és „baráti” harmadik országok részéről is felmerül a megtorló intézkedések veszélye. Az EU legutóbbi javaslatai kifejezetten ezekre a kockázatokra reagálnak. Különösen fontos, hogy a bizottsági döntések nem csorbítják az Euroclear tulajdonosi és letétkezelői jogköreit, de új szabályozási keretet teremtenek ahhoz, hogy a zárolt eszközökből keletkező hozamok és készpénzek ellenőrzött, legális módon szolgálhassák Ukrajna támogatását.
Várható, hogy sem az Orbán-kormány, sem a Robert Fico vezette pozsonyi vezetés nem támogatja majd az ukrán védelmi kiadások és újjáépítés finanszírozását a december 18-19-i csúcstalálkozón. December 5-én „radar alatt” háromoldalú megbeszélésre Brüsszelbe repült Friedrich Merz német kancellár, hogy egyeztessen a belga kormányfő, Bart De Wever és Ursula von der Leyen, zárolt orosz vagyonokra vonatkozó javaslatairól. A német kormány kész az így nyújtott újjáépítési és védelmi hitel 25 százalékáért kezességet vállalni – az eddigi nyilatkozatok szerint.
A német álláspont szerint ahhoz, hogy kezelni lehessen az orosz háborús agresszió miatt keletkező károkat és válsághelyzetet, rugalmasan kell kezelni a banki szabályokat. Hasonló állásponton vannak olyan nem uniós országok, mint Norvégia, Nagy-Britannia és Svájc kormányai is. Az EU pedig Washington felé következetesen azt üzeni, hogy a döntés európai belügy.
Az Orbán-kormány hetekkel az EU-csúcs előtt egyértelművé tette, hogy nem támogatja a közös, 165 milliárd eurós hitelkötvény kibocsátását. A brüsszeli vezetés és a HVG-nek nyilatkozó berlini források szerint is fel vannak azonban készülve a Tanácsban a magyar és esetleges szlovák vétó esetére B tervvel az ilyen esetekben jól bevált kormányközi megállapodások megkötése révén.
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
