Az uniós tagállamok gyorsított eljárással döntést hozhatnak a zárolt orosz vagyon 210 milliárd euró értékű részének végleges befagyasztásáról – írja a Financial Times. A lap szerint így próbálnak elébe menni, hogy Orbán Viktor vétózzon az ügyben az európai vezetők jövő heti csúcstalálkozóján.
Az Európai Bizottság a múlt héten javasolta, hogy a befagyasztott orosz vagyont használják fel a Kijevnek nyújtandó hitel finanszírozására. Ennek a kezdeti összege 90 milliárd euró lenne, és a következő két évben folyósítanák. Ahhoz, hogy a hitel működőképes legyen, az alapul szolgáló vagyontárgyakat határozatlan időre kell befagyasztani, nem pedig hat hónapos időszakokra, amelyeket csak az EU 27 tagállamának egyhangú beleegyezése esetén lehet meghosszabbítani.
Ugyanakkor a vagyontárgyakra kivetett büntetőintézkedésekkel kapcsolatban tartanak a magyar vétótól, ha félévente kell erről szavazni, főleg, ha Donald Trump egyszer úgy dönt, hogy egyoldalúan megszünteti az Egyesült Államok Oroszországra vonatkozó szankcióit.
A cikk szerint a szankciók feloldásának kockázatát elkerülendő a bizottság javasolta, hogy a gazdasági válságok kezelésére fenntartott rendkívüli hatásköröket felhasználva határozatlan időre vezessék be a szankciókat az eszközökre. Ehhez nincs szükség a tagállamok teljes egyetértésére, elegendő a többség támogatása. Ezzel ráadásul leválasztanák a kérdést a Kijevnek nyújtandó hitelről, amiről külön szavaznának majd a jövő héten.
A lap szerint a döntéssel az Egyesült Államoknak is lehetne üzenni, mivel az amerikai béketerv azzal számol, hogy az orosz vagyon nagy része két amerikai vezetésű befektetési alapba kerül. Az amerikai tisztviselők arra is törekedtek, hogy lebeszéljék az uniós tagországokat arról, hogy a béketerv elfogadását megelőzően bármilyen lépést tegyenek a vagyon felhasználására.
