Jorge Rodriguez, a venezuelai nemzetgyűlés elnöke sütörtökön kijelentette, hogy jelentős számú külföldi és venezuelai foglyot fognak szabadon engedni a következő órákban – írja a Reuters. Hozzátette, ez egyfajta békegesztus az átmeneti kormány irányából, amelyet nem egyeztettek másik féllel.
Ez utóbbi abból a szempontból érdekes, hogy amikor vasárnap Donald Trump amerikai elnököt politikai foglyok szabadon bocsátásáról kérdezték, azzal ütötte el a kérdést, hogy most elsősorban az olajjal kell foglalkozni, de jelezte, hogy természetesen a fogolykérdés is a napirenden van – írja a New York Times.
A lap emlékeztet rá, hogy kedden viszont Trump már arról beszélt, hogy a venezuelaiak „bezárnak egy kínzókamrát”. Ezzel a El Helicoide börtönre utalhatott, ami bár eredetileg bevásárlóközpontnak épült, ma börtönként működik, számos politikai fogollyal. Az amerikai elnök szavai viszont arra is utalhatnak, hogy már tárgyalóasztalra került a politikai foglyok sorsa.
Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan kiket érinthet a csütörtöki amnesztia, előfordulhat azonban, hogy magyar érintettsége is lesz az ügynek. Tavaly novemberben Panyi Szabolcs újságíró írt arról, hogy fél éve politikai fogságban van Bossányi Zsuzsanna, aki egy roncskutató hajóról tűnt el még a nyáron, miután a venezuelai hatóságok letartóztatták őket.
Kerestük a Külügyminisztériumot Bossányi esetleges szabadon bocsátásával kapcsolatban. Érdeklődésünkre elmondták, hogy folyamatosan követik az eseményeket, és tartják a kapcsolatot az érintettekkel, ha lesz mit bejelenteni ezzel kapcsolatban, azt majd megteszik.
https://hvg.hu/itthon/20251119_venezuela-magyar-allampolgar-fogvatartas-roncskutatas
„A döntést azért hoztuk meg, hogy megerősítsük rendíthetetlen elhatározásunkat a köztársaság békéje, valamint politikai, vallási, gazdasági vagy társadalmi különbségektől független békés együttélés mellett” – fogalmazott Rodriguez.
A foglyok jogaival foglalkozó csoportok becslése szerint 8-900 politikai fogoly lehet az országban, legtöbbjüket olyan bűncselekményekkel vádolják, mint a gyűlöletkeltés, a kormány megdöntésére irányuló összeesküvés vagy a terrorizmus, gyakran csupán azért, mert gyakorolták alapvető politikai jogaikat.
Delcy Rodriguezt, az ország korábbi alelnökét azután nevezték ki ügyvivő elnöknek, hogy január 3-án hajnalban az Egyesült Államok nagyszabású katonai akció keretében elrabolta Nicolás Maduró elnököt és feleségét, akiket kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel és -terrorizmussal vádolnak. Az elnöki párt hétfőn már New Yorkban bíróság elé is állították, ahol ártatlannak vallották magukat.
https://hvg.hu/360/20260108_hvg-trump-usa-venezuela-kolumbia-mexiko-kuba-gronland
Nyitóképünkön politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntető rokonok. Fotó: AFP / Federico Parra
