Egy héttel ezelőtt három középkorú férfi holttestét azonosították a bulgáriai Petrohani-hágónál, mindhárom áldozat fején lőtt seb volt. A bolgár főügyész, Boriszlav Szarafov már annál az esetnél is úgy nyilatkozott, az ország kriminalisztikai történetében „példátlan” esettel állnak szemben, és szerinte valószínűsíthető, hogy egy pedofilhálózat tagjait érte a leszámolás.
Ezt követően február 8-án lakossági bejelentésre a Vratsa-hágó környékén szálltak ki a nyomozók, egy itt parkoló lakókocsiban találtak újabb három áldozatot. A tetthelyen a rendőrség szerint az első gyilkossághoz hasonló fegyvereket és lövésnyomokat találtak, és akárcsak az első esetben, az újabb három áldozat testén is lőtt sebek voltak.
Az első hivatalok közlemények szerint a petrohani és a vratsai gyilkosságok egyértelműen összefüggésbe hozhatók. A 15 éves fiú kilétét nem fedték fel, de a 23 éves áldozatot és a harmadik, pontosan nem jelölt életkorú férfit megnevezték: Nyikolaj Zlatkovot és Ivajlo Kalushevet azonosították.
Utóbbi volt annak a környezetvédelmi szervezetnek az alapítója, amelyben a többi, felnőtt áldozat is dolgozott. A szervezet 2022 és 2025 között szerződéses viszonyban állt a bolgár környezetvédelmi minisztériummal, és elvileg az illegális fakitermelés ellen védte az általuk ellenőrzött erdős területeket. Az erdőőrök paramilitáris egyenruhában, felfegyverkezve járták a petrohani körzetet, megállították és annak ellenére igazoltatták a turistákat, hogy nem volt erre jogosultságuk. Több bejelentés is érkezett ellenük az elmúlt években, de az ügyészség a gyilkosságokig érdemben nem vizsgálta a szervezet valódi tevékenységét.
A február 2-i gyilkosság helyszíne egy, az Ivajlo Kalusev tulajdonában álló menedékház volt. Kalusev barlangászként, extrém sportolóként is ismert volt, magas rangú politikusok is támogatták munkáját – többek között Szófia polgármestere, Vaszil Terziev is, aki a napokban nyilatkozatban foglalt állást, és visszautasította a főügyész pedofilhálózatra utaló vádjait. A bolgár főváros vezetője hangsúlyozta: Kalusevék nem csináltak mást, mint védték a több száz éves tölgyfákat, és küzdöttek az illegális migránsok ellen. A török-bolgár, illetve bolgár-görög határszakaszon több, hasonló paramilitáris csoport szakosodott az illegális határsértők azonosítására és feltartóztatására. A civilekből verbuvált csoportok együttműködnek a rendőrséggel, határőrséggel – a bolgár sajtó szerint az állam így szervezi ki és hárítja át a közbiztonság miatti felelősséget a civilekre.
Borisz Szarafov azt nyilatkozta: évek óta több bejelentés érkezett a rendőrséghez a paramilitáris, civilekből szervezett erdőőrség miatt. A turistákkal szembeni túlkapások mellett többen arra panaszkodtak: a petrohani házban cserkészfoglalkozásokat hirdettek az őrség tagjai, több diákcsoportot is szerveztek ide, de a bejelentkező gyerekeket bántalmazták és molesztálták. A főügyész hangsúlyozta, a bejelentések ellenére azért nem haladtak éveken át a nyomozással, mert azt többek között maguk a bántalmazott gyerekek szülei is akadályozták.
Boris Szandov korábbi környezetvédelmi miniszter azt állította, az általa vezetett tárcához nem érkezett panasz a civil erdőőrséggel kapcsolatban, és az általa kötött szerződést néhány hónap után felbontották. A Mediapool bolgár hírportál információi szerint azonban a megállapodás több mint három éven át, tavaly júniusig érvényben volt, ezért is folytathatta tevékenységét a turisták panaszai ellenére az erdőőrség.
Ez a tartalom a Pulse európai média-együttműködés keretén belül, a mediapool.bg támogatásával jött létre.
Nyitóképünkön: bolgár rendőrök. Képünk illusztráció. Fotó: AFP / NurPhoto / Hristo Vladev
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
