Csaknem félmillió orosz katona halt meg eddig az ukrajnai háborúban – mondta szerdán az elektronikus kommunikáció és a kibertevékenység hírszerzési célú figyelésére és elemzésére szakosodott brit nemzetbiztonsági szolgálat (GCHQ) vezérigazgatója.
A brit hírszerző szolgálatok részéről ez az első nyilvánosan elhangzott becslés arról, hogy az ukrajnai háborúban eddig hány orosz katona halt meg.
Anne Keast-Butler – az első nő, aki GCHQ vezetőjeként a legnagyobb brit hírszerző szolgálat élén áll – a szervezet egykori híres kódfejtő központjában, a II. világháború idején kulcsfontosságú szerepet betöltő Bletchley Parkban tartott éves beszámolójában úgy fogalmazott, hogy Oroszország „hátrál az ukrajnai hadszíntéren”.
Elmondása szerint ugyanakkor Moszkva fokozza Nagy-Britannia és Európa egésze elleni „hibrid tevékenységét”, amely a tengeri talapzattól a kibertérig terjed, és a célpontjai között szerepelnek a kiemelt fontosságú infrastrukturális létesítmények ugyanúgy, mint a demokratikus intézmények vagy a beszállítói hálózatok. Úgy fogalmazott, hogy mindez „a béke és a háború közötti szürke zónában zajlik”.
A GCHQ – magyarázta – különösen erőteljesen összpontosít a Nagy-Britannia körüli tengeri területek alatt kiépített kiemelt fontosságú energia- és adattovábbító vezetékrendszer védelmére, a nyugati technológia csempészetére irányuló orosz próbálkozások meghiúsítására, az orosz kibertámadások, valamint a felelőtlen szabotázs- és merényletkísérletek elhárítására.
A GCHQ vezetője szerint a szolgálat figyelmét mindemellett a világűrre is ki kell terjeszteni. Azóta, hogy három éve a szervezet élére került, több mint tízezer új objektumot bocsátottak fel a világűrbe, és mindegyik új műholdraj növeli a földi adatforgalom mennyiségét és sebességét – tette hozzá.
Anne Keast-Butler szerint Kína és Oroszország erőteljes űrtechnológiai beruházási tevékenységet folytat, és ezek a beruházások „egyaránt szolgálnak békés célú és háborús ambíciókat”. Kína – magyarázta – ma már olyan technológiai szuperhatalom, amely magasan fejlett kibertérbeli, hírszerzési és katonai képességek birtokában van.
A technológiai vállalatok szerinte figyelemre méltó ütemben bocsátanak ki mesterséges intelligenciára épülő innovációkat, és ennek jelenleg ismeretlen következményei lehetnek, hiszen az algoritmusokat gyakran olyan szintű fegyverzetté fejlesztik, amely épphogy a hagyományos hadviselés küszöbe alatt van.
A brit biztonsági szolgálatok közös megítélése az, hogy a világ a radikális bizonytalanság, a rivális geopolitikai törekvések és a gyors ütemben változó technológia új korszakába lépett, a béke és a háború közötti mezsgyén jár – mondta Anne Keast-Butler.
Úgy fogalmazott: a nemzetbiztonság szolgálatában eltöltött eddigi három évtizede során még soha nem volt a mostaninál magasabb annak a kockázata, hogy ebben a helyzetben „valaki elszámítja magát”.
Nyitókép: Orosz katona Mariupolban. Fotó: AFP / Alexander Nemenov
