Az örmény külpolitikai orientáció fokozatos megváltoztatása Nikol Pasinjan (nyitóképünkön), 2018 májusa óta hivatalban lévő miniszterelnök nevéhez köthető. A zenés videóival nemzetközi szinten is egyre nagyobb népszerűségre szert tevő Pasinjan indította el Örményországot az európai integráció útján. Az újságíróból lett politikus vezette Polgári Szerződés párta a választások legnagyobb esélyese. Kihívói között azonban olyan feltörekvő pártok is megjelennek, melyek ellenzik az új, Oroszországtól távolodó irányvonalat, és inkább Moszkvával folytatnák a szoros együttműködést. A mindössze hárommillió lakost számláló országban 2,5 millió fő voksolhat. A szavazófülkében a bőség zavara fogadja majd a választópolgárokat, ugyanis 18 párt és szövetség közül választhatnak.
Az OC Media előrejelzése szerint két számottevő vetélytársa lehet a kormánypártnak. Az Erős Örményország az orosz-örmény állampolgárságú iparmágnás, Samvel Karapetjan vezetésével száll ringbe.
Az orosz gazdasági érdekekkel rendelkező Karapetjan becsült vagyona 4,4 milliárd dollár, mely Örményország teljes költségvetésének nagyjából felét teszi ki.
Az Örmény Szövetség párt a legnagyobb ellenzéki blokká nőtte ki magát az utóbbi évek során, vezetője Robert Kocsarjan korábbi miniszterelnök. Kocsarjan az Azerbajdzsán által visszafoglalt, egykor örmény többségű Karabahból származik, ebből következően a párt a biztonság szavatolására helyezi a hangsúlyt, és az orosz kapcsolatok megerősítésében látja a béke garanciáját.
Az International Republican Institute májusban késztett felmérése szerint Pasinjan pártja 32 százalékkal áll az első helyen, míg a két legerősebb ellenzéki párt 6, illetve 3 százalékra számíthat. Nem elhanyagolható azonban, hogy a bizonytalanok aránya 23 százalékos, míg a válaszadást megtagadóké 21 százalék A rejtőzködők jó része az ellenzékre szavazhat, így még ha győz is Pasinjan pártja, könnyen elképzelhető, hogy búcsúznia kell a jelenleg meglévő kétharmados többségtől.
A magyar választások tükrében talán nem is kell ragozni, hogy miért kulcsfontosságú a külpolitika fő irányvonalának, illetve a legfontosabb külföldi szövetségeseknek, partnereknek a meghatározása. Örményország elhelyezkedése, történelmi hagyományai, valamint Oroszországtól való gazdasági és biztonsági függése miatt is nehéz helyzetben van. A nyugati nyitásra válaszul keleti nyomás érkezett, ahogyan az korábban a hasonló ambíciókkal rendelkező Ukrajna és Grúzia esetében is megtörtént. Amennyiben az örmény választópolgárok ismét Pasinjan pártjának szavaznak bizalmat, akkor a két irány – az EU- és Moszkva – közötti egyensúlyozás folytatása várható.
A jelenleg is hivatalban lévő miniszterelnök tovább folytatná az azeri és török kapcsolatok rendezését, elmélyítené az EU-val és az USA-val való együttműködést, mindemellett pedig Oroszországgal is fenntartaná a párbeszédet. Moszkva ugyanakkor már felhívta Jereván figyelmét egy ellentmondásra. Örményország mozgástere ugyanis az Eurázsiai Gazdasági Unió tagjaként korlátozott, ami később az EU-val tervezett szorosabb együttműködésnek is komoly gátat szabhat. Emiatt az egyensúlyozó politika folytatásának lehetősége is véges, idővel a mindenkori örmény vezetés döntéskényszerbe kerülhet. Ezért sok múlik a vasárnapi választásokon, ahol a választópolgárok megmutathatják, melyik irányt tartják leginkább követendőnek.
Nyitókép: AFP / Sergei Gapon
