Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
A péntek délutáni hírek szerint már legalább 120-an haltak meg és több mint 1300-an tűntek el. Eddig soha nem látott, heves esőzések és áradások pusztítottak Nyugat-Európában: Németországban és a Benelux-államokban emberéleteket követeltek a villámárvizek. A fotók és a videók komplett, elöntött településeket, tetőkre menekülő embereket és az utcákon hömpölygő, saras vízfolyamot mutatnak. „100-150 milliméter eső hullott le 24 órán belül. Ez több, mint ami egy hónap alatt esik. Kölnben például 154 milliméternyi csapadék esett, júliusban pedig átlagosan 87 milliméternyi szokott” – mutat rá Dr. Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfélfok.hu szerzője, mekkora horderejű, a megszokottól eltérő esőzésről beszélhetünk. Németországban ugyanis a legcsapadékosabb, déli területeken akár 200 milliméter is eshet júliusban, míg máshol átlagosan 50-125 mm.
Kis Anna szerint a jelenség általánosan összefügg a felmelegedéssel, ugyanis minél melegebb a légkör, annál több vízgőzt képes magában tartani és annál több is hullhat ki egyszerre. Egy másik tényező, ami a katasztrofális helyzethez vezet, a ciklonpályák módosulása: a klímaváltozás miatt ugyanis a viharok nem csak ott és úgy „csapnak le”, ahogy az eddig megszokott volt. Maga a villámárvíz pedig egy olyan jelenség, amit már Magyarországon is megtapasztalhattunk. „Itthon is számos település a saját bőrén érezte már ezt. És ahogy a nevében is benne van: villámgyorsan alakulnak ki. Itt órákról van szó, ezt pedig a meteorológusok sem tudják például napokkal előre jelezni” – figyelmeztet a szakértő.
Múlt pénteken például Csepelt bénította meg a hirtelen lezúduló csapadék és a hidegfront: országszerte 84 helyre riasztották a katasztrófavédelmet, többmilliárdos kár keletkezett. Péntek estétől vasárnapig pedig szintén jobb résen lenni, ugyanis zivatarokra, erős széllökésekre, felhőszakadásra figyelmeztet az OMSZ. Épp ezért nagyon fontosnak tartja Kis Anna, hogy kövessük az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztető rendszerét, és ne elégedjünk meg azzal, hogy ránézünk egy hosszú távú időjárás-előrejelzésre.
Ahogy arra a Guardian cikke is rámutat: még a klímakutatókat is sokkolták a németországi áradások és az, hogy az emberi tevékenység miatt így átalakult a klíma, még az eddigi legrosszabbnak tartott szcenáriókat is felülmúlta.
Kis Anna azt is kihangsúlyozta, hogy a domborzat is nagyon lényeges abból a szempontból, hogy érintheti-e az adott területet egy, a mostani, nyugat-európaihoz hasonló áradás. „Heves esőzésekre a klímaváltozás miatt bárhol számíthatunk. Maga az árvíz már összetettebb jelenség, mert a felszínborítottság is számít, számos más tényező mellett. Egy hegy lábánál, folyó közelében található településnél növekednek az esélyek. De ha nem laknak az adott, érintett területen emberek, lehet észre sem vesszük” – mutat rá a szakértő.
A meteorológus kutató szerint alkalmazkodni úgy tudunk, hogy tudatos várostervezéssel megelőzzük és csökkentjük a károkat: ennek egy része, hogy a városokban célszerű a csapadékgazdálkodást átgondolni és kék-zöld infrastruktúrát kiépíteni. A tragikus németországi helyzethez ugyanakkor az is hozzájárult, hogy mivel ilyen heves esőzésekre, villámárvizekre a „papírforma szerint” Németország egyes érintett területei nem voltak felkészülve, például gyorsan felépíthető mobilgátakkal, így csak lassan tudtak reagálni a lezúduló csapadék okozta áradásokra.
(Kiemelt kép: Tuba Pécs felett 2019-ben)
