Ahhoz nem kell energia, hogy valaki lecsússzon a hegyről. Ahhoz azonban, hogy legyen hó, és hogy a síelő eljusson oda, annál több.
A klímaváltozásnak nem csak szélsőséges jelenségek egyre gyakoribbá válását tudják be, de azt is, hogy az évszakok korábban megszokott időjárása megváltozik. Egy ilyen „tünet” az, hogy a korábban egész télen behavazott síterepeken nincs hó. A síturizmusból élő vidékeken ezen ugyan tudnak segíteni, ám a hóágyúzás negatív spirálhoz vezethet: az energiafaló berendezések használata ugyanis megint csak elősegíti az üvegházhatású gázok terjedését, így a klímaváltozást.
Hogyan lehet ebből kitörni? Az egyszerűbb módszer az, hogy havat nem igénylő téli időtöltések felé terelik a turistákat, ám ez nem megoldás azok számára, akik síelnének. Az osztrák síközpontok mást választottak, erről a téli programokat ismertető sajtótájékoztatóján számoltak be az Österreich Werbung vezetői, köztük Lisa Wedding, a turisztikai szervezet vezetője.
A technológiai fejlesztések révén ma már csupán 1-3 kilowattóra energiát használnak fel egy köbméter hó előállításához. A hóágyúzáshoz hektáronként és évente körülbelül 15 000 kilowattóra energiára van szükség, naponta és síelőnként pedig 4,2 kWh energiával számolnak – összehasonlításképp: ez nagyjából egy hűtőszekrény két napi fogyasztása, egy autónak pedig hat kilométer megtételéhez elegendő.
A másik fontos elem a víz: évente évente körülbelül 3000 köbméter vizet használnak fel egy hektárnyi sípálya hóágyúzásához. Mintegy 420 víztározó (elsősorban összegyűjtött olvadék- és csapadékvíz) biztosítja a kellő mennyiségű vizet a hóágyúzáshoz.
Egy köbméter vízből optimális körülmények között körülbelül három köbméter havat lehet előállítani. Kiemelik azonban, hogy a hóágyúzás során a vizet nem fogyasztják, hanem használják, a hó olvadásával és a párolgás révén ugyanis a víz visszakerül a természetbe. Azt is hozzáteszik: Ausztriában tilos adalékanyagokat tenni a vízbe, hogy magasabb hőmérsékleten is lehessen havat előállítani.
A síterepeken felhasznált villamos energia mintegy 90 százalékát megújuló forrásokból állítják elő, ám van olyan terep is, ahol az energiaellátáshoz is hozzájárulnak. Riesneralmon egy vízerőművet építettek, amelyet a meglévő hóágyúrendszer csőrendszeréhez csatlakoztattak. Így az erőmű egyszerre termel havat és villamos energiát. Az erőmű építését középtávon a villamos energia értékesítéséből finanszírozzák – két és félszer annyi villamos energiát termelnek, mint amennyire a hegyi felvonók működéséhez és a hóágyúzáshoz szükséges.
Az ischgli terepet működtető Silvrettaseilbahn AG 2021. január 1. óta az összes felvonót és ülőliftet, hegyi éttermet vagy hóágyút 100 százalékban zöld árammal üzemelteti. A napenergia- és hővisszanyerő rendszerek évente mintegy 80 000 liter fűtőolajat takarítanak meg a vállalatnak. A pályakarbantartó gépek digitális hómélység-mérése lehetővé teszi, hogy csak ott hóágyúzzanak, ahol szükséges. Ezenkívül a felhasznált élelmiszert igyekeznek a helyi termelőktől beszerezni, a völgyben pedig az autóforgalom csökkentése érdekében a Silvrettaseilbahn AG társfinanszírozza a síbuszokat.
A közösségi közlekedés előmozdítása szintén fontos eleme a síterepeken az energiahatékonyság növelésének. Ennek része több helyen például az, hogy a vasúttól taxival szállítják el a turistákat a síterepekre. Vorarlbergben minden vendég, aki legalább egy éjszakát eltölt a Brandnertalban, Bludenzben vagy a Klostertalban, ingyen utazhat vonattal és minden vorarlbergi autóbusszal. Öt alpesi üdülőhely pedig a forgalommentességet tűzte ki célul, így aki fenntartható üdülést foglal, az helyben túra-, völgy- és síbuszokra, valamint túrataxikra és lovas kocsikra is támaszkodhat, nyáron az e-bringák és a kerékpárkölcsönzés is ingyenesen vehető igénybe.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
