Több mint kétszáz újságíró vett részt azon a háttérbeszélgetésen, amelyen az Európai Bizottság tisztviselői ismertették az EU úgynevezett taxonómia-rendeletének részleteit. A szokatlanul nagy érdeklődés nem meglepő, hiszen a téma hosszú ideje megosztja a tagállamokat és a szakértőket is. A központi kérdés, hogy vajon az Európai Bizottság a megújuló energiaforrásokkal azonosan kezeli-e majd az atomenergiát és a földgázt. A rövid válasz az, hogy

igen, de bizonyos feltételekkel.

Az EU célja az a javaslattal, hogy csak a valóban klímabarát beruházások minősülhessenek zöldnek, s az ezt támogató adószabályok által vonzóbbá váljanak a magántőke számára, elkerülendő az eddig széles körben bevett „zöld mosdatást” a tagállamok energetikai beruházásainak megközelítéseiben.

A fenntartható befektetésének szabályozása különösen aktuális kérdés 2022-ben. Tavaly szeptemberre fél év alatt megduplázódott és elérte a 3,9 ezer milliárd dollárt a zöld kötvényekbe fektetett tőke összege globálisan. (Minderről részletesen itt írt az EUrologus.)

A tagállamok körében jól körvonalazódtak az erőviszonyok. Az atomenergia zöldítésének a legnagyobb támogatója Franciaország. Ami nem meglepő, mert a francia energiamixből 41,1 százalékkal részesedett a nukleáris energia 2019-ben. A paksi beruházás miatt Magyarország is teljes mértékben támogatta a francia álláspontot – de további 11 tagállam is ezen a véleményen van. Számos levél, felszólítás, állásfoglalás érkezett a taxonómia-rendelet kapcsán Brüsszelbe. Az osztrák, a holland, a svéd és a dán klímaügyi miniszter írásban fordult az Európai Bizottsághoz és kérték, hogy fosszilis gázzal kapcsolatos tevékenységet ne kezeljék fenntarthatóként. Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság sem volt egységes, és három biztos nem támogatta a javaslatot.

Ami rendelettervezetet illeti, a szöveg meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a gázzal és az atomenergiával kapcsolatos bizonyos tevékenységek a fenntartható energiaforrásokkal azonos elbírálás alá esnek. Ezek a következők:

mind a gáz, mind az atomenergia esetében hozzájárulás a klímasemlegességre való átmenethez, az atomenergia esetében a nukleáris biztonsági és a környezetbiztonsági követelmények teljesítése, a gáz esetében hozzájárulás a szénről a megújuló energiaforrásokra való átmenethez.

Ugyancsak döntés született egyedi közzétételi követelményekről a vállalkozások gáz- és atomenergia-ipari tevékenységei vonatkozásában. Ennek célja, hogy a befektetők egyértelműen beazonosíthassák, mely befektetési lehetőségek foglalnak magukban gázzal vagy atomenergiával kapcsolatos tevékenységeket, és így megalapozott döntéseket hozhassanak.

Mairead McGuinness, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos a következőket mondta: az EU elkötelezett a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása mellett, és ehhez minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használni. “Az átmenetet elősegítő magánberuházások fokozása kulcsfontosságú éghajlat-politikai céljaink eléréséhez. A mai napon meghatározott szigorú feltételek hozzá fognak járulni e beruházások finanszírozásához, vagyis a szennyezőbb energiaforrások, például a szén felhasználásának csökkenéséhez. Fokozzuk továbbá a piac átláthatóságát, hogy a befektetők a befektetési döntéseik meghozatalakor könnyen azonosítani tudják a gázzal és az atomenergiával kapcsolatos tevékenységeket” – mondta a biztos.

A jogszabályt még megvitatják a tagállamok és az Európai Parlament is, az elutasításhoz azonban jelentős többséget kell gyűjteni. A EU-s országok akkor vétózhatják meg, ha legalább 20 kormány kifogásolja az előterjesztést. Az Európai Parlament akkor tiltakozhat, ha tagjainak többsége a plenáris ülésen ellene szavaz (azaz legalább 353 képviselő).

Egészen biztos, hogy komoly viták következnek, sőt, néhány tagállami kormánytisztviselő azt is kilátásba helyezte, hogy az Európai Bíróság előtt támadják meg a rendeletet. Az Európai Parlamentben várható vitákat pedig jól jelzi előre, hogy szerdán délelőtt az Európai Bizottság előtt zöldpárti európai parlamenti képviselők jelképesen eltemették az 2050-es klímasemlegességet megcélzó Európai Zöld Megállapodást. A két sírásó Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár arcmását viselte.

Davanti alla @EU_Commission stamattina celebriamo funerale della #tassonomia.

Basta #greenwashing.
#greenNoGasNoNuke @vonderleyen @PaoloGentiloni @TimmermansEU pic.twitter.com/pVbiGS0Zv1

— Eleonora Evi (@EleonoraEvi) February 2, 2022