„Németországban elővigyázatosságból kihirdették a földgázellátási válsághelyzet legalacsonyabb, úgynevezett korai előrejelzési szintjét, mert nem lehet tudni, hogy milyen szabályokat vezet be az Ukrajna ellen támadó háborút folytató orosz vezetés a földgázszállítások elszámolásáról" – jelentette be a német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter szerdán Berlinben.
Robert Habeck azt mondta, hogy a földgázellátás biztonságának megőrzésére 2017-ben bevezetett európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott három válsághelyzeti szint (korai előrejelzési, riasztási, vészhelyzet) közül a legalacsonyabbat rendelték el.
Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy a minisztériumban feláll egy válságstáb, ami folyamatosan monitorozza a földgázellátási helyzetet. Ezt egyébként hetek óta csinálják, a döntéssel csupán formát adnak a már meglévő gyakorlatnak.
A döntés hátterében az áll, hogy csütörtökön ismertethetik Moszkvában az orosz földgáz értékesítésének a Kreml által barátságtalannak minősített országokkal szemben alkalmazandó, rubelalapú elszámolási rendszerét. Robert Habeck tájékoztatójában kiemelte: a földgázellátás biztosított Németországban.
Oroszország Ukrajna elleni inváziójáról folyamatos közvetítésben számolunk be:
A kezdeti hurráoptimista légkört igyekszik némileg hűteni az ukrán kormányzat, mivel szerintük messze van még a háború vége és attól tartanak, hogy a diadalmas győzelmi jelentések egy idő után növelnék a befejezésben reménykedő lakosság csalódottságát. Eközben az oroszok a Wagner csoport fegyveresein kívül is toboroznak zsoldosokat az ukrajnai háborúba, mégpedig Szírában, az önkéntesek egy része a nyomor elől menekülve, a beígért milliós havi fizetések reményében csatlakozik.
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.