Jelenleg legalább olyan súlyos élelmiszersokkal néz szembe a világ, mint tíz évvel ezelőtt, ráadásul az élelmiszer-ellátás bizonytalansága tovább fog romlani - figyelmeztetett a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A szervezet szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága több tényező miatt is súlyosbodni fog, mint például az ellátási lánc szűk keresztmetszetei, az ukrán gabonabetakarítás előtt álló akadályok, valamint a magas műtrágya- és energiaárak. A pénzintézet ezért létrehozott egy "élelmiszersokk alapot", ami egy évig lesz elérhető azon országok számára, amelyeknek a fizetési mérlegére az élelmezési bizonytalanság miatt jelentős nyomás nehezedik.

Az éhezők száma egyre csak emelkedik világszerte: a koronavírus-járvány kezdete óta az ENSZ adatai szerint a duplájára nőtt, az elmúlt öt évben pedig az ötszörösére emelkedett az éhínség által sújtott emberek száma. Ráadásul a legújabb ENSZ jelentés szerint egyre rosszabb lesz a helyzet a 19 „élelmezési gócpont” országban, amit a konfliktusok, a szélsőséges időjárás, a gazdasági instabilitás, továbbá a járvány és az ukrajnai háború is csak súlyosbít.

Csü Tong-jü, a FAO főigazgatója szerint „az akut éhínség sok helyen jelent meg és gyorsan terjed világszerte." Ráadásul főként a legszegényebb országokban élőket érinti, akik még a Covid-19-járvány utórezgéseit sem heverték ki. Jelenleg Kelet-Afrikában az elmúlt 40 év leghosszabb aszálya tombol, ami előrejelzések szerint az továbbra is kitart, súlyosbítva a kedvezőtlen időjárás, a gazdasági válság és a konfliktusok összeadódó hatását.

Szomáliában, Etiópiában, és Kenyában a 26 millió főt is elérheti a válságos vagy rosszabb élelmezésbiztonsági helyzetű emberek száma.

Szomáliai nő és gyermeke az éhínség elől menekülők szükségtáborában az etióp határnál 2022. szeptember 29-én

MTI / AP/Jerome Delay

Az Afrika szarvát sújtó aszály miatt bevetetlenek maradtak a termőföldek, emberek tömegei veszítették el emiatt a megélhetésüket, ami ráadásul belső konfliktusokhoz vezethet. Mi több, a helyzet által sújtott emberek még elszálló élelmiszerárakkal is szembesülnek. A koronavírus-járvány, az ellátási láncok zavarai és az ukrajnai háború komoly fennakadásokat okoztak az élelmiszer-, üzemanyag- és műtrágyapiacokon – hívta fel a figyelmet a FAO júliusban.

Tovább rontotta a helyzetet, hogy 25 országban a magas élelmiszerárakra exportkorlátozásokkal reagáltak, ami a globális élelmiszer-kereskedelem 8%-át érintette.

Az is nehezítette az élelmiszerellátást, hogy a műtrágya globális átlagára már közel 30 százalékkal emelkedett az év kezdete óta, de a gondok már korábban kezdődtek:

Tavaly egész évben összesen 80 százalékkal drágult meg a termék.

Nem fest fényes jövőt António Guterres ENSZ-főtitkár sem, aki szerint „alultápláltság, tömeges éhezés és éhínség” várhat a következő években emberek tízmillióira – mondta el egy New Yorkban tartott élelmiszer-biztonsági konferencián. Bár Guterres szerint az Ukrajnában ragadt, azonban a háború miatt hozzáférhetetlen gabona exportja valamelyest enyhítene az élelmiszerhiányon, azonban Oroszország „gabonaháborúba” kezdett, amellyel csak tovább súlyosbítja a már eleve éhínség által fenyegetett közel-keleti és afrikai régiók helyzetét.

Túry Gergely

Az sem javít a helyzeten, hogy a FAO adatai alapján a globálisan előállított élelmiszerek majdnem egyharmada veszendőbe megy: a pazarlásban a mezőgazdasági termelőknek, a feldolgozóknak, a kereskedelemnek és a háztartásoknak is komoly szerep jut.

Az EU-ban évente mintegy 87,6 millió tonna élelmiszerből válik hulladék, Magyarországon pedig csak a háztartásokban évente körülbelül 600 ezer tonna élelmiszer kerül a szemétbe.

A nemzetközi élelmezési szervezet ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmiszertermelés és ‑fogyasztás a jelenlegi működésével - amellett, hogy jelentősen hozzájárul a globális válsághelyzetekhez, így például a klímaváltozáshoz -, nem biztosít mindenki számára hozzáférést elegendő és megfelelő minőségű élelemhez.

Hosszabb távon a szakértők szerint az egész élelmiszer-ellátás reformjára lesz szükség, azonban rövid távon az segít a helyzeten, ha a gazdagabb országok minél több pénzt fordítanak az élelmiszerbiztonság megteremtésére és a krízis elhárítására, valamint az, ha az élelmiszerkereskedelmet, a humanitárius szállítmányok célba juttatását és a műtrágyához hasonló létfontosságú termékeket nem érintik a szankciók.