Ajándéklink létrehozása

A műtrágyával pókerezik Putyin, de egyre inkább orosz rulett lesz belőle

A gázcsapok letekerése miatt nemcsak azon agyalhatunk, hogy mivel fogunk télen fűteni, hanem azon is, hogy mit fogunk enni a következő években. Gázzal készül ugyanis az egyik legelterjedtebb műtrágyatípus, és ha nem szórják tápanyaggal a termőföldeket, krízisbe fordulhat a tömegek élelemmel való ellátása, különösen olyan aszályos időkben, mint a mostani.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta kevés olyan hír érkezett, melyet az egész világ örömmel üdvözölt, de a háborús felek megegyezése az ukrán gabonaexport újraindításáról mindenképpen ilyen volt. A megtámadott ország a világ egyik legnagyobb gabonatermelője és -exportőre, a támadó fél mellett az ő kivitelüktől függ egy sor afrikai, közel-keleti és ázsiai ország élelmezése, így a fél világot sújtó éhínséggel, illetve az erre borítékolhatóan következő migrációs hullámokkal fenyegetett az, hogy a sorozatos orosz támadások miatt a raktárakba szorult mintegy 22 millió tonna ukrán szemestermény. Bár a fő exportkikötőre, az odesszaira már a megállapodás másnapján orosz rakétatámadás zúdult, az ukránok így is folytatták a kivitel újraindítására való felkészülést, hétfő reggel pedig ki is futott Odessza kikötőjéből a háború kezdete óta az első, ukrán gabonával megrakott hajó.

Egy mezőgazdasági munkagép gabonát arat egy mezőn az ukrajnai Odesszában, 2022. július 04-én.
Egy mezőgazdasági munkagép gabonát arat egy mezőn az ukrajnai Odesszában, 2022. július 04-én.
AFP / METIN AKTAS / ANADOLU AGENCY

A háborúskodáson túl viszont két további, fontos tényező befolyásolja még a világ mezőgazdasági termelését. Az egyik persze a klímaváltozás miatt már teljesen szétbarmolódott időjárás, a másik pedig napjaink szintén nagy slágere, az egekben járó gázár. Utóbbi azért kritikus kérdés az agráriumban, mert a jó termés egyik előfeltétele a műtrágyázás, az egyik legelterjedtebb műtrágyafajta gyártásához pedig rengeteg földgáz kell. És mivel a termények előállításához nagyon drága dologból kell nagyon sok, nyilván a termények is iszonyúan megdrágulnak.

Minden drágul, és drágulni is fog

Az Eurostat július elején közölt adatai szerint a mezőgazdasági termékek és szolgáltatások átlagárai 9,5 százalékkal nőttek 2022 első negyedévében 2021 negyedeik negyedévéhez képest az Európai Unióban. Ezen belül az energiahordozók és kenőanyagok ára 17,4 százalékkal lett magasabb, a műtrágya és egyéb talajjavítók pedig 21,2 százalékkal kerülnek többe, mint tavaly év végén. Éves összevetésben ez azt jelenti, hogy a műtrágya ára egy év alatt megduplázódott, a mezőgazdaságban felhasznált energiáé és kenőanyagoké pedig több mint 55 százalékkal ugrott meg EU-s szinten.

Mindez persze a takarmányárakat is feljebb húzta, tavaly decemberhez képest 9,2 százalékkal kerülnek többe, a tavalyi első negyedévhez képest pedig 23 százalékos a drágulásuk. A mezőgazdasági termékek pedig mindeközben kategóriától függően 21 és 51 százalék közötti dráguláson estek át. Nem csoda, hogy az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO élelmiszerár-indexe nemrég történetének legmagasabb értékére, 156 pontra hágott – két éve ez az érték még csak 103 pont volt. Igaz, az index már zsinórban harmadik hónapja ismét csökken – a legfrissebb, júniusi index 154,2 pontot mutat – de még mindig 29 ponttal, vagyis 23 százalékkal magasabb, mint egy éve. Friss és pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy az ukrán gabonaszállító hajó elindulása, valamint a kiemelkedő orosz termésátlagok hírére a háború előtti szintre csökkentek vissza a szemestermények árai, ami még tovább csökkenti majd a következő FAO-indexeket is.

A műtrágyához visszakanyarodva: a globális átlagárak már közel 30 százalékkal emelkedtek az év kezdete óta – de a gondok nem akkor kezdődtek, tavaly egész évben összesen 80 százalékkal drágult meg a termék. A különféle műtrágyák alapanyagai közül a karbamid (melynek a magyar mezőgazdaságban is használatos az angol, „urea” megnevezése) ára megdöntötte a 2008-as csúcsát, a foszfátok és a kálisó pedig szintén csúcsközelben mozog, mutatott rá a Világbank blogja még májusban.

Oroszországból importált műtrágya Turenben, Portuguesa államban, Venezuelában 2022. május 11-én.
Oroszországból importált műtrágya Turenben, Portuguesa államban, Venezuelában 2022. május 11-én.
AFP / YURI CORTEZ

A nitrogénalapú műtrágyák gyártásához pedig az ammónia az elengedhetetlen hozzávaló, mely gyártásához pedig rengeteg földgáz kell – hogy a gáz mennyire megdrágult az oroszok Északi Áramlat 1-es machinációinak és más, szerencsétlen körülményeknek köszönhetően, azt meg mára már mindenki kívülről fújja. Az energiahordozó várhatóan egyhamar nem is lesz olcsóbb, miután a Gazprom bejelentette, hogy még lejjebb tekeri az említett vezetéken küldött gáz mennyiségét, az alapból kevés, 40 százalékosról a vezeték kapacitásának csupán 20 százalékára sorvasztva a szállítmányokat.

Vészesen körvonalazódik az egész Európát fenyegető energiakáosz

Németország attól retteg, hogy két hét múlva már annyi gáz se jön az oroszok hozzájuk befutó csővezetékén, mint eddig. A norvég tengeri fúrótornyok munkásai majdnem még nagyobb krízist szítottak, kormányuk az utolsó pillanatban regulázta meg őket. Franciaországban viszont már az utolsó utáni pillanatban akarja menteni a menthetőt a kabinet, ott az atomerőművekkel van olyan nagy baj, hogy azt külföldön is meg fogják érezni. Nagy-Britannia közben a saját útját járná, de az is szakadékba vezethet. A magyar energiahelyzettel egyelőre nincs baj, de a kormány is érzi, hogy még lehet, és már meg is tette az első óvintézkedést.

De nemcsak Európában van műtrágyagond. A világ második legnagyobb exportőre, Kína nem gázzal, hanem jellemzően szénnel gyártja az ammóniát, de az is megdrágult, így a termelést ott is vissza kellett fogni. Az ország már korábban „legalább 2022 júniusáig” leállította a műtrágya-exportját, hogy el tudja látni a saját gazdáit. A Reuters értesülései szerint Kína ráadásul most arra készül, hogy az egyik fontos műtrágyaalapanyag-csoport, a foszfátok kivitelét is korlátozza. A tervek szerint 2022 második félévében a tavalyi második félévben exportált 5,5 millió tonna helyett idén csak 3 millió tonna foszfátot adhatnak el külföldre a gyártók. A kínai műtrágya és műtrágya-alapanyagok legnagyobb felvásárlói a környező országok, de ha ők nem jutnak hozzá a szükséges termékekhez, akkor más piacokon fognak szétnézni, tehát ez is tovább fogja pörgetni a műtrágyák globális drágulását.

MTI / Oláh Tibor

A Világbank szerint összességében a műtrágyák most vannak a „legkevésbé megfizethető” szinten a 2008-as gazdasági összeomlást követő élelmezési krízis óta. Elemzésük szerint a kilátások sem jók: arra számítanak, hogy a karbamidárak egészen addig történelmi magasságokban maradnak, míg a szén és a földgáz ára is ott tanyázik. A foszfátok pedig addig nem kezdenek el olcsósodni, míg előbb az ammónia és a kén ezt meg nem teszi – de az árukra hatással lesz a kínai export alakulása is. A kálisónál az elemzők egész jövő évre történelmi árcsúcsokra számítanak, hacsak az orosz és a fehérorosz ellátás vissza nem tér a nemzetközi piacokra.

Csak a kirakatnak keménykednek

Oroszország a gabona mellett a műtrágya előállításában és kivitelében is ott van a világ legnagyobb tényezői között, Fehéroroszországgal együtt a globális műtrágyaexport 20 százalékáért felelnek. Mindez idén eltűnt a világpiacról – legalábbis első látásra. A fehérorosz műtrágya-alapanyagok felvásárlását még egy korábbi szankciós csomag akadályozza az EU-ban, az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium pedig márciusban, válaszul arra, hogy a háború miatt kivonultak az országból a nyugati cégek, arról tweetelt, hogy leállították a műtrágyaexportjukat. Vlagyimir Putyin tudva, milyen erős ütőkártya van a kezében, májusban azt mondta Mario Draghi olasz miniszterelnöknek egy telefonos egyeztetésen, hogy a nyugati szankciók eltörléséért cserébe újraindítja Oroszországból a gabona- és műtrágyaexportot.

Valójában az export soha nem állt le. Eleve, az orosz műtrágya (és gabona) annyira fontos, hogy a Nyugat nem is tiltotta meg a vásárlásának folytatását, ahogy kimaradt a szankciók hatálya alól minden más orosz mezőgazdasági termék is. A Kreml pedig a kirakatnak keménykedik ugyan, de valójában bolond lenne lemondani egy ekkora üzletről, pláne háborús helyzetben, amikor a nyugat által valóban szankcionált egyéb termékek miatt kiszakadt a pénztárcája.

Az Uralkali orosz káliumműtrágyagyártó vállalat dolgozói láthatóak az Urálban, Bereznyiki városában, Moszkvától több mint 1200 kilométerre keletre.
Az Uralkali orosz káliumműtrágyagyártó vállalat dolgozói láthatóak az Urálban, Bereznyiki városában, Moszkvától több mint 1200 kilométerre keletre.
AFP / ELEONORE DERMY

Az viszont igaz, hogy Oroszország letekerte az export volumenét. Azonban ezt jóval a háború előtt megkezdték, már tavaly érvényben volt a kvótázás, és május végéig tartott. Júniusban aztán annyit exportálhattak a vállalatok, amennyit csak akartak, míg érvénybe nem lépett a következő korlátozás, ami július 1. és december 31. között szabályozza le a termékekből a kivihető mennyiséget.

Ezzel együtt sem lett sokkal tisztább a kép az orosz műtrágya-külkereskedelemben. Bár a Kreml közleményeiben ott vannak a célszámok, a Trade Data Monitor szerint már idén januártól nincs adatszolgáltatás a műtrágyakivitelükről, így a valós volumen ellenőrizhetetlen. Ugyanakkor több országból – köztük az USA-val és Brazíliával – érkeztek hírek befutó orosz műtrágya-szállítmányokról, már áprilisban.

Mi lesz jövőre?

Az agrárminisztériumi jelentés szerint az amerikai gazdák az aktuális szezonban még a tavaly megvásárolt és betárazott műtrágyát használják fel. Az USA alapesetben az összes importműtrágyája 17 százalékát Oroszországból és Fehéroroszországból szerzi be, de olyan nagyon akkor sem kellene kétségbe esniük, ha ezek a források teljesen elapadnának, mert jelentős a hazai műtrágyagyártásuk is. A kevésbé gazdag országok viszont másként kénytelenek megküzdeni az elszállt árakkal, a szubszaharai államok például már most visszafogták a műtrágya-felhasználásukat, pedig ők alapból sokkal kevesebbet használnak a nagy nyugati termelőországokhoz képest, anyagi okokból. Ez tovább növeli az élelmiszerellátás összeomlásának kockázatát a világ egyik legsebezhetőbb régiójában.

A nagy agrárországok közül Brazília és Mexikó függ leginkább az orosz – és fehérorosz – műtrágyától, az ő importjuk több mint negyede jön a két országból. Brazília teljes – tehát nem csak Oroszországból érkező – importmennyisége 15 százalékkal csökkent az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, márpedig Jair Bolsonaróék a világ legnagyobb műtrágyaimportőrei, az éves felhasználásuk több mint négyötöde érkezik a határaikon túlról. Legnagyobb ellátójuk pedig pont Oroszország, rendes körülmények között a brazil mezőgazdaság Putyinék kivitelének 21 százalékát szívja fel. A bizonytalan szállítmányok miatt idén Brazília is taktikát váltott, nagyon erősen rámentek a kanadai kálium-kloridra, tavalyhoz képest több mint 71 százalékkal többet szereztek be belőle az első félévben. Az észak-amerikai ország így is csak a második helyre bírt feljönni a brazilok műtrágya-ellátóinak ranglistáján, a szemlátomást örök első oroszok mögé.

Egy Oroszországból importált, mezőgazdasági terményekben felhasználandó műtrágyával megrakott teherautó a venezuelai Portuguesa államban lévő Turenben, 2022. május 11-én.
Egy Oroszországból importált, mezőgazdasági terményekben felhasználandó műtrágyával megrakott teherautó a venezuelai Portuguesa államban lévő Turenben, 2022. május 11-én.
AFP / YURI CORTEZ

Ukrajna óriási szemestermény-exportőr, de nem nagy műtrágyagyártó. Önmagukat látják el leginkább, és a hazai fogyasztás kb. 25 százalékát importból fedezik – melynek háromnegyede viszont eddig Oroszországból és a szövetséges Fehéroroszországból származott. Bár a gazdák idén is bevetették a földeket, ők is még a tavaly vásárolt műtrágyát használták, és az anyag utánpótlása kérdéses. Így, ha a beragadt, 25 millió tonna termény exportja a mostani próbaüzem után „rendesen” újraindul is, a globális élelmiszer-ellátás kérdése hosszú távon nem oldódik meg, hiszen a megcsappanó műtrágyakészletek az ukrán termésátlagot is lecsökkenthetik jövőre. Persze ebben a kérdésben is rengeteg múlik azon, meddig húzódik még el a háború, és mi lesz a végkimenetele.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium 2023-as kilátásai borúsak. Szerintük a műtrágyaárak jövőre is az egekben maradnak, ez pedig a következő évben még szélesebb körben kényszeríti majd arra a gazdákat, hogy kisebb területen vessenek vagy kevesebb műtrágyát használjanak fel, de képben van az is, hogy a megszokottakhoz képest átállnak más, kisebb műtrágyaigényű növények termesztésére. Ezek várhatóan mind a termésátlagok hanyatlásával járnak majd együtt.

Pár gyár már feladta

A műtrágya nemcsak a termésátlagok fokozása miatt fontos, a gyártása melléktermékeként képződő ipari szén-dioxidot számos egyéb területen felhasználhatják. Nagy-Britanniában például az üzemek eladják, így kerül buborék az üdítőkbe, de a műtrágyás széndioxiddal kábítják el az állatokat a vágóhidakon, azt használják fel a húskészítmények hűtéséhez és tartósításához, de a kórházak is felhasználják a betegek altatásához. Hogy mennyire életbevágó lehet ez a melléktermék, az tavaly ősszel vált nyilvánvalóvá a szigetországban, amikor a már akkor megszaladó gázárak miatt leálltak a helyi műtrágyagyárak, és a kormánynak csak az utolsó pillanatban, komoly tőkeinjekcióval sikerült őket rábírnia a továbbműködésre, és megelőznie ezzel egy kártyavárszerű összeomlást.

A brutális árak miatt azonban megint szorul a hurok a brit műtrágyásoknál. A legnagyobb gyártó, a CF Fertilisers UK június elején jelentette meg átstrukturálási tervét, mely értelmében a tavaly szeptemberi energiakríziskor leállt, és azóta újra sem indított, Cheshire megyei Ince településen működő ammóniagyáruktól végleg elköszönnek, és a jövőben a billinghami komplexum lesz az egyetlen helyi ammóniagyáruk. Egyébként ez volt az, aminek tavaly a brit kormány azért fizetett, hogy ne zárjon be.

Az Essar Oil UK Stanlow olajfinomítójának és a CF Fertilisers UK üzemének látképe Ellesmere Port közelében, Északnyugat-Angliában
Az Essar Oil UK Stanlow olajfinomítójának és a CF Fertilisers UK üzemének látképe Ellesmere Port közelében, Északnyugat-Angliában
AFP / PAUL ELLIS

A fenti átstrukturálás, illetve végleges gyárbezárás még csak terv, de konkrét leállást már hoztak a gázárak a szomszédban. A régió egyik legnagyobb műtrágya-gyártója, a marosvásárhelyi Azomures június 23-tól leállította az ammóniagyártást az üzemében (ezt már tavaly év végén is megtették, akkor is a gázárak miatt). A műtrágyagyártás ment tovább, most is megy, de attól fogva a korábban felhalmozott ammóniakészleteket élik fel, míg azok el nem fogynak. A leállást bejelentő sajtóközlemény arról nem tett említést, mi lesz a készletek kiürülése után. Az Azomures kínlódása nem román belügy, ők a fő beszállítói Csányi Sándor KITE Zrt.-jének, de más magyar ügyfeleik is vannak.

Bigéék a présben

Ami az importot illeti, az elmúlt években hagyományosan a Magyarországon értékesített műtrágya 8–11 százaléka Oroszországból érkezett, de itthon a nagyjából 60 százalékos piaci részesedéssel bíró Nitrogénművek Zrt. a fő ellátó. Bige László vállalata nem értékesít ipari szén-dioxidot, így egy esetleges gyárleállást „csak” a mezőgazdaság szenvedne meg, a hazai egészségügy nem. De a jó híreknek itt a végére is értünk.

A piaci gázárak természetesen a Nitrogénműveket is kínozzák – már tavaly óta. A vállalat néhány nappal ezelőtt adta le céges beszámolóját, aszerint, míg 2020-ban 3,5 milliárd forintos nyereség jött nekik össze, addig tavaly már 11,4 milliárdot buktak, elsődlegesen az energiahordozó durva drágulása miatt. Konkrétan az a helyzet, hogy az ammónia, majd a nitrogénműtrágyák gyártása a földgáz szintézisén alapszik, és általánosságban a termelési önköltségek 72–85 százalékát teszi ki.

A Péti Nitrogénművek Pétfürdőn, 2004.02.11
A Péti Nitrogénművek Pétfürdőn, 2004.02.11
Túry Gergely

Megkerestük a vállalatot, ahol érdeklődésünkre közölték, hogy a földgázbeszerzésükkel nincs gond, a szükséges mennyiséget, ha nagyon drágán is, de biztosítani tudják a gyáruknak, és „mindent elkövetnek”, hogy a következő mezőgazdasági szezonban el tudják látni a piacaikat a termékeikkel (a régióban elismert a Nitrogénművek műtrágyája, a cég exportaránya 50 százalékos).

A Nitrogénművek lapunknak rámutatott, hogy a földgázpiachoz hasonlóan a műtrágyagyártásra is erős szezonalitás jellemző. A felhasználás elsősorban tavaszi időszakra koncentrálódik, de a kereslet kielégítése csak folyamatos gyártással biztosítható, a nyári időszakban le nem gyártott mennyiség később nem pótolható, hasonlóan ahhoz, hogy azok a gáztárolók, melyeket a tavaszi-nyári időszakban nem töltenek fel folyamatosan, télen okozhatnak óriási problémát.

Műtrágyázás itthon

Korábban idéztük az EU-s statisztikákat az őrült módon dráguló műtrágyáról. Csak Magyarországot tekintve se jobb a helyzet: a Központi Statisztikai Hivatal szerint az idei év első negyedévében átlagosan háromszor voltak magasabbak a hazai műtrágyaárak, mint egy évvel korábban. Így, míg a tavalyi év első negyedévében a gazdák 723,2 ezer tonna műtrágyát vásároltak, és 60,9 milliárd forintot fizettek érte, idén, az első három hónapban már csak 565 ezer tonna műtrágyát értékesítettek itthon közvetlenül a termelőknek, ami 28 százalékos csökkenés – az értékesítés nettó árbevételében viszont 118 százalékos növekedés, idézi az Agrárszektor az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) legfrissebb kiadványát.

De az első negyedévben a mezőgazdasági termelés során közvetlenül használt egyéb anyagok ára is emelkedett. Éves összevetésben a gépek ára 7 százalékkal, a növényvédő szereké 12,8 százalékkal, a vetőmagé pedig 18,6 százalékkal nőtt. A takarmány és az energia több mint 33 százalékkal drágult. Nyilván számos egyéb tétel is drágult az agráriumban, a KSH szerint a mezőgazdasági termelői árak szintje összességében 33,9 százalékkal lett magasabb egy év leforgása alatt.

Műtrágyát eresztenek egy Accord Optima típusú vetőgépbe az Orosfarm Zrt. területén, Orosháza határában 2013. április 15-én.
Műtrágyát eresztenek egy Accord Optima típusú vetőgépbe az Orosfarm Zrt. területén, Orosháza határában 2013. április 15-én.
MTI / Rosta Tibor

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége sem mosolyodik el, amikor kiértékeli a fennálló helyzetet. A MAGOSZ lapunk kérdésére először is kiemelte, hogy az idei, „rettentő nagy” aszály hatalmas terméskiesést okoz. Az általános drágulás ilyen alacsony termésátlagok mellett jelentős veszteségeket okoz a gazdáknak, és a termények felvásárlási árainak növekedését simán elmossa a műtrágya, az üzemanyag, az áram és a munkaerőköltségek emelkedése. A MAGOSZ szerint az egy hektárra vetített költségek idén közel háromszorosára emelkedtek.

A szövetség műtrágya terén ellátási problémáktól nem tart, szerintük nagyobb gond, hogy lesz-e fizetőképes kereslet ilyen áron a műtrágyákra, hiszen az aszályos területekre még több anyag kell a megfelelő termelésszint eléréséhez. Szerintük sokan – mint a fentebb már említett szubszaharai országokban – inkább kevesebb ráfordítással fogják megvalósítani a termelést, mely a terméseredményekre lesz negatív hatással. „Feltételezhető, hogy olyan kultúrák kerülhetnek előtérbe, melyek extenzívebb körülményekhez adaptálhatók” – ez azt jelenti, hogy szerintük a magyar gazdák is átállhatnak külterjes gazdálkodásra, mely nem a termelékenységet növeli (például műtrágyázással) ugyanazon a területen, hanem ehelyett újabb területeket von be a termelésbe. Erre valószínűleg minden lehetőségük meg is lesz, miután az Európai Bizottság a múlt héten azt javasolta, hogy az EU rövid távon térjen el az agrárszabályozásától, és tegye lehetővé további 1,5 millió hektár terület művelésbe vonását, hogy növekedhessen az államszövetség gabonatermelése.

A MAGOSZ szerint a műtrágyázás drasztikus visszafogása lehet, hogy elsőre költségkímélő húzás, de a talajaink tápanyagszolgáltató képességét is negatívan befolyásolja, mely talajdegradációhoz vezethet. Úgy látják, ezzel a terméseredmények akár 50–70 százalékkal is csökkenhetnek. Szerintük a mostanihoz hasonló, extrém aszályos, illetve nagyon drága műtrágyás időszakok kezelésére a precíziós gazdálkodás, a talajnedvesség-megőrző eljárások alkalmazása (pl. forgatás nélküli művelés, talajlazítás, takarónövények alkalmazása), a felszíni vizek megtartása és a medertározás lehet a megoldás – utóbbi, ha kell, akkor a folyók duzzasztásával is.

Nyitóképünkön egy traktor szerves folyékony műtrágyát permetez egy mezőn a Vargem Dourada farmon Padre Bernardóban, Goias államban, Brazíliában, 2022. május 19-én. Attól tartva, hogy Oroszország ukrajnai inváziója megszakítja a kulcsfontosságú műtrágyaimportot, a brazil mezőgazdasági ágazat egyre inkább a természetes alternatívák felé fordul. Fotó: AFP / EVARISTO SA

Hozzászólások