A tavalyi volt az eddigi legrosszabb év hazánkban az aszály szempontjából, idén nyáron inkább a nagy csapadékok, és a hőhullámok jelentettek problémát, a jövőben azonban a környezeti események még rosszabbra fordulhatnak – mondta el Szabó Péter, éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza.

Az extrém mennyiségű csapadék okozott villámárvizeket a nyáron, ráadásul a helyzet a következő években fokozódhat: Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa szerint, ha sikerül 2 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést a század végéig, akkor számottevő változás nem – legfeljebb 10%-os növekedés – várható a mostani helyzethez képest. A pesszimista forgatókönyv szerint azonban elszállhat a század közepétől: országosan 40-50%-kal több ilyen eseményre kell felkészülnünk, és inkább a csapadék kissé intenzívebbé válása várható, semmint a területi kiterjedés növekedése.

A klimatikus rendszer azonban rendkívül bonyolult, és hiába csökkentjük a károsanyag-kibocsátást drasztikusan, akár azonnal, a (pozitív) változás nem egyből, hanem évtizedek múltán következik be

– mondták a szakértők. Ráadásul olyan változókkal nem is tudnak számolni a meteorológusok, mint például az, hogy hány új akkumulátorgyárat telepítenek Magyarországon a következő években, és ez milyen hatással lesz a vízkivételre. Az éghajlati jelenségekhez ugyanis ezek a környezeti hatások is hozzájárulnak, hiszen az akkumulátorgyárak jelentősen elvonják a vizet a környezettől.

Így tehát a szakemberek sem tudják azt előrejelezni, hogy pontosan mire számíthatunk a jövőben, de – leegyszerűsítve – háromféle forgatókönyvről beszélhetünk. Optimista esetben az következne be, hogy azonnal csökkentjük a globális kibocsátásokat, és tartjuk magunkat a Párizsi klímamegállapodásban rögzített klímacélhoz, így maximum 2 Celsius-fokkal emelkedne a globális átlaghőmérséklet a század végéig. A közepesen rossz forgatókönyv esetében 2040-től indul a visszafogás, a pesszimista forgatókönyv szerint azonban minden marad a jelenlegi medrében. Az azonban kiderül a Climate Action Tracker összesítéséből, hogy az országok nagy részének erőfeszítései nem elegendőek, jelenleg úgy néz ki, hogy a közepesen rossz és a pesszimista forgatókönyv valósulhat meg.

A pesszimista jövőkép szerint a század közepétől nagy területen jelentősen több napon fog 40 mm feletti extrém csapadék hullani: legerőteljesebben a Nyugat-Dunántúlon és a főváros tágabb térségében, ahol akár 6-8 nappal több ilyen eseményre is számíthatunk. Ez 25 év alatt talán nem is tűnik olyan nagy növekedésnek, de ha hozzávesszük, hogy ez Budapesten 25 év alatt jelenleg 11 nap, akkor már igenis ijesztő a várható többlet.

Máshol a hőség teheti élhetetlenné a mindennapokat. A harmadfokú hőhullámos napok száma, vagyis amikor az átlaghőmérséklet meghaladja a 27 Celsius-fokot 3 napig, az elmúlt húsz évben leginkább a Délkelet-Alföldön és Budapest környékén fordult elő, és 4-5 napig tartott. Szeged és Budapest belvárosában már idén augusztus 20-ig 11 tartós hőhullámos napot mértünk. De, ahogy a szakértők elmondták,

a hőhullámos napok száma országos átlagban a kilencszeresére nőhet kibocsátáscsökkentés nélkül.

Az aszályt sem ússzuk meg: az elmúlt évtizedekben 2022-ben volt a legsúlyosabb hazánkban a Pálfai-index alapján, amelyhez hasonló aszályt legutoljára 1992-ben tapasztaltunk. Az aszály miatt 2022-ben volt a kukorica termésátlaga is a legalacsonyabb – mondta Kis Anna, hozzátéve, ennek az az oka, hogy a kukoricának júliusban a legmagasabb a vízigénye. A jövőben azonban még több közepes erősségű és súlyosan aszályos évre számíthatunk: a 21. század végére 20 évből akár 8 évet is meghaladhatja a közepes vagy súlyosan aszályos évek száma.

És egyre nagyobb területet is fog érinteni az aszály, amennyiben nem az optimista forgatókönyv következik be.

Míg 2001 és 2020 közt Magyarország területének az 5%-át érintette az aszály, az optimista (RCP2.6) forgatókönyv szerint ez az arány lecsökken 4%-ra, a közepesen rossz forgatókönyv esetében (RCP4.5) az ország 13%-át fogja érinteni, és a pesszimista forgatókönyv (RCP8.5) szerint 26%-ot.