Egyre több életet követelhetnek a jövőben a villámárvizek Magyarországon

Idén nyáron eddig egy napon már hivatalosan is megdőlt a napi magyarországi csapadékrekord, a villámárvízben egy nő meghalt. Ráadásul az elmúlt 52 év megfigyelései alapján a 20 mm feletti nagy csapadékok száma május és szeptember között enyhén – átlagosan egy nappal – növekvő trendet mutat – derül ki a Másfélfok elemzéséből. Az ennél szélsőségesebb – 30 mm és afeletti – értékeket vizsgálva pedig egyre nagyobb területen, egyre intenzívebb égszakadás lesz jellemző: az elmúlt 25 évben az ország legalább 40%-át érintő ilyen extrém eseményre korábban nem volt példa, illetve a területi átlagban hullott 45mm feletti extrém csapadékok is megduplázódtak a megelőző 25 évhez képest.

Az évtizedes változékonyság továbbra is jellemző az extrém nagy csapadékokra, azonban a jövő kibocsátáscsökkentési forgatókönyvei szerint a század közepétől élesen elválnak a jövőképek:

Ha sikerül 2 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést a század végéig, akkor számottevő változás nem (legfeljebb 10%-os növekedés) várható a mostani helyzethez képest.

A pesszimista forgatókönyv szerint azonban ez elszállhat a század közepétől: országosan 40-50%-kal több ilyen eseményre kell felkészülnünk, és inkább a csapadék kissé intenzívebbé válása várható, semmint a területi kiterjedés növekedése.

Az optimista forgatókönyvvel ellentétben a pesszimista jövőkép szerint a század közepétől nagy területen jelentősen több napon fog 40 mm feletti extrém csapadék hullani: legerőteljesebben elsősorban a Nyugat-Dunántúlon és a főváros tágabb térségében, ahol akár 6-8 nappal több ilyen eseményre is számíthatunk. Ez 25 év alatt talán nem is tűnik olyan nagy növekedésnek, azonban ha hozzávesszük, hogy ez Budapesten 25 év alatt jelenleg 11 nap, akkor már igenis ijesztő a várható többlet, ha nem fogjuk vissza a kibocsátásokat.

Budapest különösen érzékeny ezekre a változásokra, hiszen 2015-ben és 2017-ben is rekordokat döntő nagy csapadék érkezett a fővárosra, és azokat a korábbi csapadékmennyiségekre tervezett csatornarendszer nem igazán tudta befogadni.

Az extrém nagy csapadékok villámárvizet, földcsuszamlást, anyagi károkat, vagy akár haláleseteket is okozhatnak, különösen a rossz vízelvezetésű, sűrűn beépített vagy hegyvidéki települések esetében. Ráadásul

a városokban hulló nagy esők a csatornarendszerbe bekerülve az ivóvízbázist is veszélyeztetik.

Ezek megelőzésére a városok tervezésénél fontos szempont a zöld és kék infrastruktúra fejlesztése, a csatornarendszer felülvizsgálata, azonban mindenhol máshol a legtöbb ilyen eseményre szinte lehetetlenség teljes egészében felkészülni.